A Velencei-tó vízállása újabb történelmi mélyponthoz közelít, miközben a horgászati tapasztalatok és a vízpótlási lehetőségek kérdése is egyre élesebben kerül előtérbe – derült ki Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltségének vezetőjének a Velencei-tó Vlog YouTube-csatornának adott nyilatkozatából.
Drámai vízállás a Velencei-tavon
A szakember elmondása szerint a csapadékhiány az elmúlt hetekben és hónapokban meghatározó tényezővé vált a tónál: február vége óta gyakorlatilag alig esett eső a térségben, a közelmúltban mindössze 4,5 milliméter csapadék hullott. (Ezen változatott az utóbbi napok esőzése, és a Velencei-tó vízállása május 19-én 10 órakor 66 centiméter volt – a szerk.)
Pálinkás Imre rámutatott, hogy 1949-ben 63 centiméteres vízállás jelentette az addigi abszolút minimumot, ezt pedig 2022-ben ismét megközelítette a tó, június végén hasonló értéket mértek. Ugyanabban az évben szeptember végére 53 centiméterig süllyedt a vízszint.
Horgászati tapasztalatok az alacsony víz mellett
A Mohosz Velencei-tavi kirendeltségének vezetője arról is beszélt, hogy a horgászati aktivitás ugyan visszaesett, de nem szűnt meg teljesen. A parton és a kikötőkben még mindig találni horgászokat, igaz, jóval kevesebben, mint korábban.
A tapasztalatok alapján az elmúlt másfél hónap horgászata összességében még vállalható eredményeket hozott azoknak, akik kitartottak a tó mellett.
A fogásokban azonban jelentős változás látszik: elsősorban ponty és az inváziós ezüstkárász kerül horogra, miközben a ragadozóhalak és a keszegállomány gyakorlatilag eltűnt a horgászzsákmányból.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelent feltétlen állománypusztulást. Az állományfelmérések során több olyan kishalat is találtak, amelyen ragadozóhalak nyomai látszódtak, ami arra utal, hogy a ragadozók jelen vannak a tóban, csak alacsonyabb arányban.
A táplálékhal-állomány viszont rendkívül magas, különösen az ezüstkárász és más kisebb testű halak dominálnak. Ez olyan helyzetet teremt, amelyben a ragadozóknak sok esetben „nem is kell aktívan vadászniuk”, mert a zsákmányhal közvetlenül a közelükbe kerül.
Vízpótlási lehetőségek és szakmai viták
A vízpótlás kérdése az elmúlt években több fórumon is napirenden volt, amelyekben a Mohosz is részt vett. Pálinkás Imre felidézte, hogy 2021-ben a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett szakértői bejárás során több lehetséges megoldási irányt is vizsgáltak.
A jelenlegi szakmai vita középpontjában továbbra is a Duna-víz bevezetésének a lehetősége áll. A Mohosz képviselője szerint ez az egyetlen hosszú távon is érdemben szóba jöhető megoldás, ugyanakkor elismerte, hogy ennek is lehetnek környezeti kockázatai.
Más alternatívák is felmerültek, például a karsztvíz hasznosítása, amelyről 2022-ben már kiderült, hogy nem jelent reális opciót. Vizsgálat alatt áll a tisztított szennyvíz felhasználása is, amely azonban a Pálinkás Imre szerint komoly kockázatokat hordozhat mikro- és makroszennyezők – például gyógyszer- és hormonmaradványok – miatt.
Felmerült ugyanakkor, hogy a modern szennyvíztisztítási technológiák elméletileg alkalmassá tehetik ezt a megoldást is, de a kivitelezés műszaki, pénzügyi és logisztikai kérdései továbbra is tisztázatlanok.
A kirendeltség-vezető hangsúlyozta: jelenleg több irányban is részletes hatásvizsgálatokra, költségbecslésekre és műszaki tanulmányokra lenne szükség ahhoz, hogy bármelyik megoldás érdemben értékelhető legyen.
Ezek elkészítése jelentős forrást igényel, amelyet helyi szereplők nem tudnak biztosítani, így magasabb szintű döntésekre és támogatásra lenne szükség – tette hozzá.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Velencei-tó Vlog YouTube képernyőfelvétel)
