Február elsején mutatták be, és azóta már több mint 76 ezren látták Az Eltékozolt vizeink című rövidfilmet Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, amely a WWF Magyarország szakmai támogatásával és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt közreműködésével készült.
A film káprázatos felvételeken keresztül mutatja be, hogy a klímaváltozás korában milyen súlyos következményekkel jár hazánkban a vizek gyors elvezetése. Különösen az Alföld szenved az emiatt kialakuló szárazságtól. A rövidfilm azonban nemcsak a problémákat tárja fel, hanem bemutatja azokat a helyeket is, ahol a vizes élőhelyek helyreállítása már megtörtént, és az élet újra virágzik – írja az agroinform.hu.
Magyarország vizes élőhelyeinek több mint kilencven százaléka mára eltűnt, a fennmaradó területek jelentős része pedig rossz állapotban van. Pedig ezek a területek kulcsszerepet játszhatnának a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a természetes ökoszisztémák fenntartásában. A rövidfilm arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizek lecsapolásának megállítása és a területek rehabilitációja elengedhetetlen feladat.
Szendőfi Balázs korábbi filmjei – mint a Volt egyszer egy vadvízország, a Megsebzett táj vagy a Hegyek-völgyek halai – már többször is rávilágítottak arra, hogy a természeti értékek védelme és helyreállítása nem csupán esztétikai, hanem ökológiai és gazdasági szempontból is létfontosságú.
Az Eltékozolt vizeink konkrét példákon keresztül szemlélteti, hogy Magyarország – különösen az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd, ami a talajvíz szintjének csökkenéséhez és a vizes élőhelyek eltűnéséhez vezetett.
A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt célja a természetalapú vízvisszatartó megoldások népszerűsítése. Ennek keretében szakemberek azon dolgoznak, hogy fenntartható vízgazdálkodási módszereket alkalmazzanak, és felhívják a figyelmet a kiszáradás elleni küzdelem fontosságára. A projekt kiemelten foglalkozik a települési és vízgyűjtő szintű beavatkozásokkal, amelyek segíthetnek a víz természetes megtartásában.
A film bemutatja, hogy a múltban és a jelenben milyen emberi beavatkozások vezettek a jelenlegi helyzethez. A minél nagyobb területű termőföld biztosítása érdekében néhány évtizede jelentősen átalakítottuk az ország felszínét.
Az 1970-es évek óta kiépült belvízelvezető csatornák és szabályozott folyók miatt az éltető víz túl gyorsan távozik a tájból. Ahelyett, hogy beszivárogna a talajba, és táplálná a termőföldeket, a folyók és csatornák gyorsan elszállítják, így az aszályok egyre súlyosabb problémát jelentenek.
A szakértők szerint a kiszáradás számos tényező eredménye, de bizonyos intézkedésekkel a folyamat visszafordítható. Két kulcsfontosságú lépés szükséges: az elavult csatornarendszerek átgondolt módosítása, valamint a vizes élőhelyek helyreállítása. Például a csatornákon található zsilipek lezárása és a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazása segíthet megőrizni a vizet a tájban.
A WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője szerint a szemléletváltás elengedhetetlen.
„A víz elvezetése helyett, ahol csak lehet, a természetes vízmegtartó megoldásokat kell előtérbe helyezni. A meglévő csatornarendszereket felül kell vizsgálni, és a klímaváltozás miatt szükséges módosításokat végre kell hajtani. Emellett a korábban lecsapolt vizes élőhelyeket is helyre kell állítani, hogy a fölösleges víz ne távozzon, hanem elraktározódjon a szárazabb időszakokra” – nyilatkozta Farkas Viktor Mátyás.
„Az Eltékozolt vizeink című film üzenete egyértelmű: együtt kell dolgoznunk azért, hogy visszaadjuk a vizet a tájnak. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt éppen ezt a célt szolgálja, hiszen különböző szektorok – kormányzat, önkormányzatok, szakemberek és civil szervezetek – közötti együttműködésen alapul, és megmutatja, hogy közös erővel milyen eredményeket érhetünk el” – fogalmazott Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projektvezetője.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: wwfmagyarorszag Youtube-képernyőfelvétel)
