Bemutatta szakmai koncepcióját a Mohosz új főigazgatója

A Mohosz elnöksége közleményben tájékoztatta a horgászokat, hogy Urbányi Béla június 25-én megkezdte főigazgatói munkáját a szervezetnél.

A Mohosz választmányának májusi ülésén elhangzottakkal összhangban, valamint a nyitott és transzparens működés jegyében Urbányi Béla főigazgatói pályázatának szakmai koncepcióját teljes terjedelmében közzétették, hogy azt valamennyi horgásztárs, tagszövetség, horgászszervezet és az ágazat iránt érdeklődő megismerhesse.

„Ezzel is szeretnénk egyértelműen bemutatni, hogy a Mohosz elnöksége szakmai szempontok alapján, a benyújtott program részletes megismerését és értékelését követően támogatta Urbányi Béla főigazgatói megbízását” – írták a tájékoztatóban.

Urbányi Béla negyedgenerációs halas szakember, egyetemi tanár, a hazai halgazdálkodás és akvakultúra nemzetközileg is elismert kutatója. Több mint harminc éve meghatározó szereplője a magyar halászati felsőoktatásnak, kutatásnak és innovációnak, munkásságát több mint 200 tudományos publikáció és közel 3000 független tudományos hivatkozás fémjelzi.

„Kiemelkedő szakmai pályafutásának újabb mérföldköveként 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjává választották, amellyel ő lett a magyar halászati ágazat első akadémikusa; valamint ez évben az MTA Agrártudományok Osztályának elnök-helyettesévé választották. Tudományos és vezetői munkája egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a magyar halgazdálkodás, a horgászat és az akvakultúra a tudomány, az innováció és a szakmai együttműködés eszközeivel tovább fejlődjön” – olvasható a közleményben.

Urbányi Béla szakmai koncepciójának célja, hogy átfogó képet adjon a Mohosz előtt álló legfontosabb szakmai, szervezeti és fejlesztési feladatokról, valamint kijelölje azokat az irányokat, amelyek a következő időszakban a magyar horgászat és a horgászszervezetek eredményes működését szolgálhatják.

A főigazgató a dokumentumban megfogalmazott javaslatokat nem végleges vagy kizárólagos megoldásoknak tekinti, hanem egy közös szakmai gondolkodás alapjának.

Meggyőződése, hogy valóban működőképes szakmai program csak a tagszövetségek, az egyesületek, a horgászvezetők és az ágazat szakembereinek gyakorlati tapasztalataira, helyismeretére, valamint építő javaslataira támaszkodva valósítható meg.

Ennek megfelelően a szakmai koncepcióhoz kapcsolódó valamennyi észrevételt, javaslatot és véleményt örömmel fogad, hiszen közös célunk egy még erősebb, korszerűbb és eredményesebb hazai horgászszervezeti rendszer kialakítása.

„Köszönjük minden horgásztárs bizalmát és támogatását! Hiszünk abban, hogy a nyitottság, a szakmaiság és az együttműködés szolgálja leginkább a magyar horgászközösség és horgászvizek jövőjét” – fogalmazott a Mohosz.

Az alábbiakban olvasható a szakmai koncepció:

1. Háttér, tények

Az elmúlt 12 évben látványosan fejlődött a magyar horgásztársadalom, mely fejlődés egyértelműen köszönhető a Mohosz vezetésének, a szervezet működésének és az általa képviselt stratégiának. A Mohosz az elmúlt évtizedben egyedi (unikális), semmilyen más civil szervezethez nem hasonlítható, stabil, országos lefedettségű, egységes, közfeladatokat is ellátó szervezetté vált. A következő évek fő kérdése az, hogyan lehet ezt a stabilitást és szakmai presztízst még erősebben, még kézzelfoghatóbban érezhetővé tenni a horgászok, a tagszervezetek és a társadalom számára. A Mohosz-stratégia – mely Dérer István tavaly elhunyt főigazgató víziójaként született, amely Szűcs Lajos elnök támogatása mellett az elnökség és a választmány felhatalmazásával elfogadásra került – végrehajtása is megindult.

A stratégia elsődleges végrehajtói az Országos Horgászszövetségi Szolgáltató Központ (OHSZK) mellett a területi horgászszövetségek, amelyek elsődleges érdekvédelmi feladataik mellett horgászvízkezelői-, illetve kisebb mértékben szakirányítói tevékenységet is végeznek. A szövetségek közvetlenül kapcsolódnak a szervezetrendszer alapvető egységeivel, a horgászegyesületekkel. Ezen sajátosságok teszik a területi horgászszövetségeket kiemelkedő fontosságúvá a munkaszervezés szempontjából.

Az OHSZK, illetve a területi szövetségek esetében a meglévő személyi állomány többségében alkalmas a hatékony és konstruktív feladatellátásra, egyes a továbbiakban részletezett területek azonban fejlesztést igényelnek.

2. Fenntartható halgazdálkodás és élőhelyvédelem

A hazai horgászvizek állapota, valamint a természetesvízi halállományok jövője egyre inkább függ attól, hogy a Mohosz milyen hatékonyan tud reagálni a globális klímaváltozásból fakadó kihívásokra, a vízhiányos időszakokra és ebből következően az élőhelyek folyamatos romlására.

A következő években ezért kiemelt jelentőséget kell kapnia:

• a természetes vizek ökológiai állapotjavításának;

• a vízvisszatartási és vízpótlási megoldások fejlesztésének;

• a mellékágak és holtágak rehabilitációjának;

• a halak vándorlását segítő műtárgyak és élőhelykapcsolatok kialakításának.

A jövő haltelepítési gyakorlatának egyértelműen tudományos alapokon kell nyugodnia. A rövid távú mennyiségi szemlélet helyett az ökológiai fenntarthatóságot, a fajdiverzitást és az élőhelyekre jellemző genetikai- és halállományszerkezetet kell előtérbe helyezni. Ennek részeként szükséges az őshonos pontyfélék (keszegfajok és széles kárász) és ragadozó halfajok telepítését fokozatosan erősíteni, miközben a hagyományos pontytelepítések arányát mérsékelni kell.

A folyóvízi (reofil) halfajok – különösen a kecsege, paduc és márna – állományának megerősítése érdekében szükség van olyan előre tervezett termeltetési rendszerekre (középtávú termeltetési szerződések), amelyek kiszámítható piacot biztosítanak a termelőknek, és egyben garantálják az utánpótlást a horgászcélú halgazdálkodási programok számára.

Az aszályos időszakok, a hirtelen árvizek és a szélsőséges vízjárási helyzetek miatt országos szintű alkalmazkodási rendszer és mindegy egyes víztest esetében kockázatelemzésen alapuló cselekvési terv kialakítása vált szükségessé. Ennek része:

• intervenciós eszközpark létrehozása (képzett kezelőszemélyzettel) a halgazdálkodási haváriahelyzetek (oxigénhiányos állapotok, vízhiány, stb.) elhárítására, illetve mérséklésére

• a szakmai együttműködés megerősítése az állami vízügyi és természetvédelmi szervezetekkel,

• valamint a helyi vízhasznosítói állomány továbbképzése.

Kiemelten fontos, hogy a halgazdálkodási haváriahelyzetek kezelésében és elhárításában részt vevő szakemberek megfelelő képzésben, szakmai támogatásban és anyagi elismerésben részesüljenek.

Hangsúlyos feladat továbbá egy országosan egységes inváziós halfajkezelési program kidolgozása is, különös tekintettel a busa- és törpeharcsa- és ezüstkárász állományok visszaszorítására (és ezen egyedek gasztronómiába való felhasználási lehetőségének megoldására). A rendszernek központi szakmai háttérrel, egységes protokollokkal, monitoring rendszerrel és megfelelő technikai támogatással kell működnie.

A természetesvízi halgazdálkodás hosszú távú sikere csak széles körű szakmai együttműködéssel biztosítható. Ennek alapja a Mohosz és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), illetve területi vízügyi igazgatóságok közötti stratégiai partnerség további erősítése, illetve hasonló együttműködések kialakítása a Nemzeti Park Igazgatóságokkal, valamint a hal- és hidrobiológiai kutató tevékenyéget folytató szervezetekkel (pl. HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, MTA Állatorvostudományi Kutatóintézet).

3. A hazai horgászati halőrzési rendszer működésének és fejlesztésének kihívásai

A Mohosz mindig is külön figyelmet fordított a halállományok védelmére. Mivel a horgászlétszám egyre növekszik és jelentős a szezonális turisztikai terhelés a vizeinken, így fontos áttekintenünk a sikeres halőrzés jellemző akadályait:

• horgászati szabályozás bonyolultsága,

• halőri létszámhiány és túlterheltség,

• orvhalászat és szabályszegések fennmaradása,

• korlátozott technikai felszereltség,

• jogérvényesítési nehézségek,

• kommunikációs problémák és egyéb konfliktushelyzetek.

A halőrzés fejlesztése önmagában nem valósítható meg, szorosabb együttműködést kell kialakítani a Vármegyei Kormányhivatalokkal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih).

4. Ifjúsági programok és utánpótlás-nevelés megerősítése

A horgászat jövője alapvetően azon múlik, hogy sikerül-e a fiatal generációkat tartósan bevonni a közösségbe. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az utánpótlás-nevelési terület jelentős fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor a feladatok volumene napjainkra meghaladta a jelenlegi szervezeti kereteket.

A HUNOP (Horgász Utánpótlás-nevelési Országos Program) stratégiai jelentőségű kezdeményezéssé vált, ezért hosszú távon önálló szervezeti és pénzügyi háttér biztosítása indokolt.

A jelenlegi működési modell nem teszi lehetővé az országos programok megfelelő koordinációját, ezért szükségessé vált egy külön Ifjúsági és Oktatási Osztály létrehozása.

Az új szervezeti egység fő feladatai:

• az országos utánpótlás-nevelési stratégia koordinálása,

• a területi szervezetek szakmai támogatása,

• új programok és kezdeményezések integrálása,

• valamint a programban dolgozó szakemberek támogatása és elismerése.

Ehhez elengedhetetlen:

• stabil költségvetési háttér biztosítása,

• országos mentorhálózat kialakítása,

• megfelelő humánerőforrás-fejlesztés,

• valamint a kommunikációs és adminisztratív kapacitások bővítése.

A fiatalok megszólítása nem egyszerűen tagszervezési kérdés, hanem a magyar horgászat hosszú távú fennmaradásának egyik legfontosabb záloga.

5. A kommunikáció és a digitális tartalomrendszer megújítása

A Mohosz szakmai munkájának láthatóvá tétele kulcsfontosságú feladat. A szervezet tevékenységének összetettsége és társadalmi értéke csak akkor válhat széles körben ismertté, ha azt korszerű, egységes és célzott kommunikáció támogatja.

Ennek egyik alapfeltétele a teljes kommunikációs rendszer újraszervezése, a Mohosz OHSZK szervezetébe integráltan egy kommunikációs- és marketingosztály létrehozása.

A honlap modernizálása során egy világosan strukturált, felhasználóbarát rendszer kialakítása szükséges, amely külön kezeli:

• az általános horgászinformációkat,

• a szervezeti ügyeket,

• a versenysportot,

• az utánpótlás-nevelést,

• a halgazdálkodási és kutatási területeket,

• valamint a fejlesztési és turisztikai programokat.

A közösségi média kommunikációját szintén tudatos, célcsoportokra szabott stratégia mentén kell fejleszteni. A Facebook mellett kiemelt szerepet kell kapnia a TikTok, a YouTube és az Instagram felületeknek is.

A kommunikáció sikerének fontos eleme lehet a Magyar Horgászat Nagyköveteinek, valamint hiteles szakmai influenszereknek a bevonása. Ezek a szereplők segíthetnek abban, hogy a horgászat értékei – természetközeliség, közösségépítés, fenntarthatóság – szélesebb társadalmi rétegekhez is eljussanak.

A kommunikáció fő céljai:

• a Mohosz arculatának erősítése,

• a horgászok bizalmának növelése,

• a halakkal és élőhelyeikkel kapcsolatos ismeretterjesztés,

• valamint a szakmai munka folyamatos bemutatása.

A szervezeti PR-tevékenység során hangsúlyosan kell megjeleníteni:

• a közfeladat-ellátás társadalmi hasznát,

• a természetvédelmi szerepvállalást,

• a fejlesztési eredményeket,

• és a horgászat közösségi értékeit.

A horgászturizmus kommunikációja szintén kiemelt terület. Szükséges a turisztikai partnerekkel és országos kommunikációs szereplőkkel való aktív együttműködés annak érdekében, hogy a horgászat gazdasági és turisztikai jelentősége hangsúlyosabban jelenjen meg.

A tartalom-előállítás során célszerű integrált rendszerben kezelni:

• a szakmai lapokat,

• a televíziós és videós partnereket,

• a területi szervezetek híreit,

• a versenysport szereplőinek edukációs tartalmait,

• valamint a szakmai partnerek technikai ismeretterjesztő anyagait.

6. Belső kommunikáció és szervezeti együttműködés fejlesztése

A Mohosz országos működésének hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a tagszervezetek mennyire érzik a központi szervezet (OHSZK) támogató jelenlétét. A visszajelzések alapján szükség van egy gyorsabb, átláthatóbb és jobban szervezett belső kommunikációs rendszer kialakítására.

A fejlesztés célja:

• a megkeresések gyors és felelős kezelése,

• a döntési folyamatok egyértelműsítése, jogkörök és jogosultságok definiálása,

• valamint a helyi problémák megoldásának támogatása.

Fontos, hogy a szervezet vezetői rendszeresen jelen legyenek a tagszervezetek életében, akár személyes részvétellel, akár online kapcsolattartással. Egy jól működő kétirányú kommunikációs rendszer hosszú távon nemcsak a működési hatékonyságot javítja, hanem a tagszervezetek bizalmát és elköteleződését is erősíti.

7. Infrastrukturális és horgászturisztikai fejlesztések

A horgászati infrastruktúra fejlesztése a következő évek egyik legnagyobb volumenű feladata lesz. A cél olyan modern, ugyanakkor természetközeli környezet kialakítása, amely hosszú távon szolgálja a horgászokat és a turisztikai fejlesztéseket. Ezen feladatok tervezetten a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia (NHTS) keretrendszerében valósulnak meg.

Kiemelt fejlesztési irányok:

• korszerű bázispontok és pihenőhelyek kialakítása,

• akadálymentes horgászhelyek fejlesztése,

• egységes horgászturisztikai szolgáltatási rendszer létrehozása,

• valamint a fejlesztési források hatékony lehívása.

A következő években várható fejlesztési volumen már önálló fejlesztési szervezeti struktúra kialakítását indokolja.

Ennek részeként indokolt:

• egy fejlesztési igazgatóság létrehozása,

• külön NHTS fejlesztési osztály működtetése,

• önálló projekttámogatási (MAHOP Plusz, Horizon Europe, Interreg, stb.) osztály kialakítása,

• valamint a belső támogatási és pályázati rendszereket (BöBE, vis maior, stb.) koordináló.

Az NHTS program országos léptéke miatt még szélesebb szakértői háttér szükséges, beleértve:

• turisztikai szakértőket,

• műszaki koordinátorokat,

• projektmenedzsereket,

• pénzügyi szakembereket,

• valamint kommunikációs és brandépítési szakértőket.

A legsürgetőbb feladatok közé tartozik az Egységes Bázispont Program megvalósítása, illetve a nagy volumenű fejlesztési projektek újrahangolása és ütemezése.

A források lehívhatósága érdekében elengedhetetlen:

• az előkészítési hiányosságok megszüntetése,

• a projektkoordináció megerősítése,

• valamint a megfelelő szakértői háttér biztosítása.

8. A Egységes Horgász- és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Szakrendszer (HORINFO) és a digitális rendszerek fejlesztése

A horgásztársadalom jogos elvárása az országos horgászrendnek és az egyes tagszervezetek szabályozási dokumentumainak összehangolása és egyszerűsítése, mely prioritást kell, hogy élvezzen a közeljövőben.

A digitális szolgáltatások fejlesztése a Mohosz jövőbeni működésének egyik meghatározó pillére.

A cél olyan korszerű elektronikus rendszer kialakítása, amely egyszerre:

• felhasználóbarát,

• költséghatékony,

• gyors,

• átlátható,

• és hatékonyan támogatja a halgazdálkodási és adminisztratív folyamatokat.

A fejlesztések középpontjában:

• az okmánykiadás további digitalizációja,

• a jegyértékesítési folyamatok egyszerűsítése,

• valamint az adatvezérelt döntéstámogatás áll.

A mesterséges intelligencián alapuló elemzési rendszerek lehetővé tehetik:

• a fogási adatok gyors értékelését,

• a haltelepítések optimalizálását,

• a gazdálkodási döntések támogatását,

• valamint az adminisztratív terhek csökkentését.

A digitális fejlesztések nem technológiai öncélúságot szolgálnak, hanem azt, hogy a horgászok egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést kapjanak.

9. Kutatás-fejlesztés-innováció (KFI)

A Mohosz KFI szerepvállalásának háttéroka: jelentős horgász-halgazdálkodási ágazati igény olyan alkalmazott kutatási és innovációs feladatokra, amelyet a meglévő kutatóintézet-hálózat (HUN-REN), illetve az egyetemek (MATE, DE, stb.) nem tudnak felvállalni. Ezen probléma megoldására a Mohosz Alapszabályának 23§ (4) bekezdése szerint: Az OHSZK-n belül kutatóintézet Halgazdálkodási és Vízi Ökológiai Kutatóintézet néven alapítható.

A tervezett szervezeti egység feladatkörei, a teljesség igénye nélkül:

• a horgászvizek ökológiai alapú állapotbecslése és a kapcsolódó minősítő rendszer kidolgozása,

• csalik és sensu lato „etetőanyagok” minőségbiztosítási és potenciális környezeti hatás alapú minősítési rendszerének kidolgozása,

• a kormorán kártétel elleni egységes program kialakítása, együttműködve a tagszervezetekkel, a nemzeti parkokkal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel,

• valós idejű méréseken alapuló vízminőség előre jelző módszertan fejlesztése,

• víz és iszapkezelő módszerek valós hatékonyságvizsgálata különböző víztípusokban, használatuk fenntarthatóságának elemzése,

• az amur természetesvízi szaporodásának, illetve valós ökológiai hatásának „in situ” vizsgálata,

• a busafajok (és egyéb inváziós halfajok) gyérítési módszereinek kidolgozása/fejlesztése, a gyérítések hatásainak monitorozása,

• a kecsege foghatóvá tételének kérdése,

• a leánykoncér foghatóvá tételének kérdése,

• autonóm (önálló áramforrással rendelkező) levegőztető rendszer kifejlesztése,

• halbetegségek azonosítása, megelőzési és kezelési tervek/technológiák kidolgozása,

• a horgászattal kapcsolatos állatjólléti-haljólléti (animal welfare) kérdések vizsgálata, a különböző horgász technikák (pl. behúzós horgászat, catch and release) haljólléti vetületeinek vizsgálata, és felkészülés a várható szabályozás változásra,

• hallépcsők és halfolyosók hatékonyságának vizsgálata, illetve a fejlesztési lehetőségek kidolgozása

Egy 2025-ben publikált felmérés alapján (https://doi.org/10.1007/s11160-025-10004-5) a horgászvizek mindössze 10 százalékán alapozza meg a halgazdálkodást halállomány felmérés, illetve az egyesületek 38 százaléka nem végez végez/végeztet el egy egyszerű vízminőség vizsgálatot sem legalább évente egyszer. Ennek következtében alapvető ismeretek hiányoznak a fenntartható halgazdálkodás tervezéséhez. Ezen felmérések elvégzésére alkalmas humánerőforrás és kutatói eszköztár szükséges.

A fentebb idézett vizsgálat eredményei szerint a hazai horgászvizek halállomány-fenntartásának elsődleges eszköze a haltelepítés. Ez azonban költséges és csak kevés halfaj esetében teljesül a fenntarthatóság kritériuma. A telepítések szükségességének hosszabb távon történő kiváltására kívánatos élőhelyfejlesztési projektek kivitelezése, illetve ezek szakmai megalapozása. Minden megvalósuló élőhelyfejlesztési beruházás esetében elvárt/szükséges előzetes halállomány felmérés/komplex ökológiai állapotfelmérés végrehajtása, illetve a megvalósulás után a hatás nyomon követése (monitorozás). Ez a „MAHOP_PLUSZ-1.3.1-2025: A fenntartható természetesvízi halgazdálkodás támogatása” kiírás esetében is elvárás.

A fentebb linkelt tanulmányban közölt adatok alapján a horgászvizek 60 százaléka tapasztalt jelentős mértékű vízhiányt, az esetek jelentős részében 6 hónapnál hosszabb ideig. Ennek következtében egyre több esetben van szükség mesterséges vízpótló rendszerek kidolgozására. Ez jól beilleszthető az OVF Aszályvédelmi Akcióterv, illetve „Vizet a tájba” programjainak keretei közé is, azonban a területi vízügyi igazgatóságok nem rendelkeznek megfelelő szakértőkkel a műszaki megvalósítás ökológiai hatásainak vizsgálatához. Ezen szakértők biztosítása tovább erősítheti a horgászai és vízügyi ágazat együttműködését.

A tervezett kutatóintézet közreműködik továbbá a Mohosz halgazdálkodási szakmai döntéseinek megalapozásában, az ilyen jellegű stratégiák és irányelvek kidolgozásában. A Kutatóintézet kiemelt feladata továbbá a K+F+I projektek kidolgozása és szakmai megvalósítása, ideértve a MAHOP+ források lehívását is.

10. Nemzetközi szerepvállalás és képviselet

A Mohosz számára a nemzetközi jelenlét fejlesztése jóval túlmutathat a versenysporton. A következő években érdemes lenne olyan komplex nemzetközi stratégiát kialakítani, amely egyszerre szolgálja a szakmai fejlődést, az érdekképviseletet, a forrásszerzést, a tudástranszfert és a magyar horgászat nemzetközi presztízsének erősítését.

Ezen aktivitásokat az alábbi területeken lehetne kialakítani:

I. Nemzetközi szakmai és érdekképviseleti jelenlét erősítése

A Mohosz számára stratégiai jelentőségű lenne, hogy aktív szereplővé váljon az európai horgászati és természetesvízi halgazdálkodási döntés-előkészítő fórumokon.

Fő irányok:

• európai horgász- és rekreációs halászati szervezetekhez való aktívabb csatlakozás,

• részvétel EU-s szakmai konzultációkban,

• közös álláspontok kialakítása vízvédelem, inváziós fajok, klímaadaptáció és halgazdálkodás témájában,

• közép-európai regionális együttműködések kialakítása.

Kiemelten fontos lenne, hogy a Mohosz ne csak „kövesse” az európai szabályozási folyamatokat, hanem szakmai véleményformáló szereplővé váljon.

II. Nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködések

A Mohosz a természetesvízi halgazdálkodás, a rekreációs halászat és a horgászturizmus területén jelentős gyakorlati adatbázissal rendelkezik. Ez kiváló alap lehet nemzetközi K+F projektekhez, melyek közül egyben a Mohosz az év elején, mint partner már szerepet vállal (konzorciumvezető: University of Thessaly, Görögország).

Potenciális témák:

• klímaváltozás hatása a horgászvizekre,

• haljóllét és fogás utáni túlélés,

• inváziós halfajok kezelése,

• digitális monitoring rendszerek,

• horgászturisztikai fenntarthatóság,

• citizen science alapú adatgyűjtés,

• rekreációs halászat gazdasági hatásvizsgálata.

III. Közép-európai horgászati és vízgazdálkodási együttműködések

A Duna-medence országai nagyon hasonló problémákkal szembesülnek:

• aszály,

• vízhiány,

• inváziós fajok,

• folyószabályozási problémák, élőhelyrehabilitáció.

A Mohosz kezdeményezhetne:

• „Közép-európai Horgászati Fórumot”,

• éves szakmai konferenciákat,

• közös monitoring programokat,

• határon átnyúló élőhelyfejlesztési projekteket.

IV. Nemzetközi horgászturisztikai brandépítés

Magyarország természetes vizei nemzetközi szinten is versenyképesek, különösen:

• pontyhorgászat,

• harcsahorgászat,

• ragadozóhalas turizmus,

• versenyhorgászat,

• nagy folyóvízi horgászat területén.

A Mohosz nemzetközi szinten is pozícionálhatná Magyarországot mint: „Közép-Európa vezető természetesvízi horgászturisztikai desztinációját”.

Ehhez szükséges:

• idegen nyelvű digitális tartalmak fejlesztése,

• nemzetközi influenszerprogram,

• külföldi sajtóutak szervezése,

• nemzetközi horgászvásárokon való megjelenés,

• egységes „Fishing in Hungary” márka kialakítása.

V. Nemzetközi ifjúsági és oktatási programok

A HUNOP nemzetközi dimenzióval is bővíthető lenne. Lehetséges elemek:

• nemzetközi ifjúsági horgásztáborok,

• Erasmus+ szakmai csereprogramok,

• közös oktatási anyagok fejlesztése,

• természetvédelmi és vízvédelmi edukáció,

• „Young Anglers of Europe” típusú hálózat kialakítása.

Ez jelentősen növelné a Mohosz nemzetközi láthatóságát és szakmai presztízsét.

VI. Digitális és adatgazdálkodási nemzetközi együttműködések

A HORINFO rendszer európai szinten egyedülálló adatvagyont képvisel. A jövőben:

• nemzetközi benchmark rendszerek,

• közös adatplatformok,

• AI-alapú halgazdálkodási modellek,

• digitális horgászturisztikai elemzések

is kialakíthatók lennének nemzetközi partnerekkel együttműködve. A Mohosu ezzel akár „best practice” szereplővé válhatna Európában.

VII. Nemzetközi szakmai rendezvények és konferenciák Magyarországon

A Mohosz egyik legerősebb nemzetközi eszköze lehetne:

• európai konferenciák szervezése,

• szakmai workshopok,

• horgászturisztikai fórumok,

• ifjúsági találkozók,

• természetesvízi halgazdálkodási szimpóziumok. Ez:

• növelné Magyarország szakmai presztízsét,

• erősítené a partnerkapcsolatokat,

• és jelentős turisztikai, gazdasági hatással is járna.

11. A horgászat társadalmi szerepének és presztízsének erősítése

A Mohosz egyik legfontosabb hosszú távú feladata, hogy a társadalom számára is láthatóvá váljon a horgászat valódi értéke.

A horgászat nem csupán szabadidős tevékenység, hanem:

• természetvédelmi szerepvállalás,

• család és közösségépítő erő,

• turisztikai és gazdasági tényező,

• valamint egészséges életmódot támogató tevékenység.

A szervezetnek következetesen be kell mutatnia:

• a hazai vizek védelmében végzett munkát,

• a közösségi értékteremtést,

• valamint azt a szakmai rendszert, amely a magyar horgászat működését biztosítja.

A Mohosz fejlődése során kiemelten fontos, hogy a szervezet megőrizze emberközeli karakterét. A stratégiai programok és nagyszabású fejlesztések mellett továbbra is figyelmet kell fordítani a hétköznapi horgászok problémáira és igényeire.

A magyar horgászközösség ereje mindig az összetartásból, a hagyományok tiszteletéből és a közös értékekből fakadt. Ez a szemlélet kell, hogy a jövőben is meghatározza a Mohosz működését. Ha a szervezet képes megőrizni ezt az emberközeli és szakmailag hiteles működést, akkor a következő évtizedekben is stabil, erős és megbecsült közösség maradhat.

12. A Mohosz kirendeltségeinek (Velencei-tó, Tisza-tó) fejlesztése komplex halgazdálkodási központok létrehozása

A Mohosz 2025-től 15 éves időtartamra haszonbérletbe kapta a Tisza-tó halgazdálkodási jogát, a Velencei-tó pedig az egyik legrégebbi horgászhasznosítású vízterület. Napjainkban mindkét víztest hasznosítása a klímaváltozás hatásai miatt egyre nagyobb kihívásokkal küzd. Ennek megfelelően a két meglévő Mohosz-kirendeltség erősítése és regionális központokká való fejlesztése indokolt. A fejlesztések mellett szükséges a helyi vízügyi szervekkel, illetve önkormányzatokkal a meglévőnél intenzívebb, közös érdekérvényesítésre alkalmas kapcsolat kialakítása is, valamint ezen szervezetek bevonása a halgazdálkodási program megvalósításába.

13. Záró gondolatok

A Mohosz jövőbeni fejlesztése során alapvető szempont, hogy a szükséges országos koordináció és stratégiai irányítás mellett a szervezet megőrizze civil jellegéből fakadó rugalmasságát, közösségi erejét és az alulról építkező működés előnyeit. A fejlesztések során továbbra is érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy a helyi ügyekben és döntésekben lehetőség szerint azon a szinten szülessenek meg a döntések, ahol a legtöbb gyakorlati tapasztalat, helyismeret és személyes felelősség rendelkezésre áll (decentralizáció).

A központi szervezet (OHSZK) feladata ebben a rendszerben nem kizárólag az irányítás, hanem a koordináció, a szakmai támogatás, az érdekképviselet, az erőforrások részleges biztosítása és az országos szintű együttműködések megszervezése.

A főigazgatói és országos vezetői szerepkör ennek megfelelően nem „királyi”, hanem elsősorban karmesteri feladat: olyan összefogó és koordináló szerep, amely képes összehangolni a tagszervezetek, szakmai területek és munkaszervezeti egységek működését úgy, hogy közben megmaradjon a helyi közösségek önállósága, kezdeményezőképessége és felelőssége.

A Mohosz hosszú távú sikerének egyik kulcsa az lehet, hogy a szervezet professzionális civil szervezetként működjön: megőrizve a civilségéből eredő társadalmi hitelességet, közösségi erejét és rugalmasságát, miközben képes tudatosan kezelni és megszervezni az országos rendszer működéséből fakadó komplex feladatokat is.

Kiemelten fontos, hogy a Mohosz országos vezetése ne távolodjon el a tagszervezetektől és a helyi közösségektől. Törekedni kell arra, hogy a főigazgató és a Mohosz országos vezetése lehetőség szerint évente legalább egy alkalommal személyesen is találkozzon a tagszervezetek képviselőivel saját térségükben.

Emellett olyan működési és kapcsolattartási rendszert szükséges kialakítani, amely biztosítja, hogy minden tagszervezet számára a Mohosz elnöksége és a főigazgató emberi közelségben elérhető legyen, és igény esetén személyesen is helyszínre látogasson a helyi problémák megismerése és a megoldások közös kialakítása érdekében.

A szervezet legfontosabb erőforrását ugyanakkor nem az infrastruktúra vagy a fejlesztési programok jelentik, hanem azok az emberek, akik nap mint nap dolgoznak a magyar horgászatért: a szakemberek, társadalmi vezetők, önkéntesek, tagszervezeti tisztségviselők és munkatársak. Ezért kiemelt feladat olyan erkölcsi és anyagi megbecsülési rendszer kialakítása, amely megfelelő módon ismeri el mind a nagy tapasztalattal rendelkező, mind az újonnan bekapcsolódó szakemberek és közösségi vezetők munkáját.

A jövőbeni működés egyik alapelve kell legyen, hogy a felelősség és a döntési lehetőség minél szélesebb körben megosztásra kerüljön. Ennek érdekében valódi, önálló és felelősségteljes szerepköröket kell biztosítani a munkaszervezet, a tagszervezeti vezetők, a szakbizottságok és az elnökség tagjai számára is. Kiemelten fontos, hogy a Mohosz felismerje és támogassa azokat a horgászvezetőket és közösségi szereplőket, akik az általánosan elvárható szinten túl teljesítenek, és kiemelkedő munkát végeznek a horgászközösségért, természetes vizeinkért és a szervezet fejlődéséért.

A Mohosz és az OHSZK működésének egyik legfontosabb jövőbeni kihívása a generációváltás megfelelő kezelése is. A következő években több olyan, nagy tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással rendelkező kolléga és társadalmi vezető vonulhat nyugállományba, akik évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltöttek be a szervezet életében. Ezért kiemelt feladat a felhalmozott tudás, tapasztalat és kapcsolatrendszer tudatos átadása a következő vezetői és szakmai generáció számára.

A jövőbeni szervezetfejlesztés során olyan munkakörnyezeti és szervezeti kultúrát kell kialakítani, amely támogatja az önálló kezdeményezéseket, az innovatív gondolkodást, az együttműködést, valamint az eddig kevésbé kihasznált tudások és energiák becsatornázását a Mohosz fejlődésének szolgálatába.

A szervezet hosszú távú stabilitása és fejlődése csak akkor biztosítható, ha a tapasztalat és a megújulás egyszerre van jelen: a korábbi generációk tudására építve, ugyanakkor a fiatalabb szakemberek és vezetők bevonásával, felelősséghez juttatásával és szakmai támogatásával.

A dokumentumban megfogalmazott szervezeti és szakmai fejlesztési irányok kizárólag fokozatosan, ütemezetten és a pénzügyi lehetőségek felelős figyelembevételével valósíthatók meg. Alapvető szempont, hogy a Mohosz és az OHSZK napi működése, valamint a tagszervezetek kiszolgálása a fejlesztési folyamatok ideje alatt is stabil és zavartalan maradjon. A hosszú távú fejlődés csak olyan módon lehet eredményes, ha a változások mögött valódi szakmai és közösségi támogatottság alakul ki, és a szervezet minden szintjén érthetővé válik a fejlesztések célja, indokoltsága és várható előnye.

Urbányi Béla kinevezésének az előzménye:

Előzmények:

Az április 12-i országgyűlési választás után megrendült Szűcs Lajos pozíciója a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) élén. A Fidesz–KDNP színeiben induló politikus 25 év után kiesett a Parlamentből, miután vereséget szenvedett Pest vármegye 8-as számú választókerületében, ahol a Tisza Párt jelöltje, Balajti István győzött. Szűcs Lajos ezt követően a Pecaverzumnak még azt nyilatkozta, hogy nem kíván lemondani a Mohosz elnöki tisztségéről, és továbbra is a horgászok érdekeit akarja képviselni.

A helyzet májusban éleződött ki, amikor a Mohosz választmányának többsége lemondásra szólította fel az elnököt. A testület egy alternatív ülésen fogalmazta meg, hogy szerintük a szervezet megújulását Szűcs Lajos távozása szolgálná, majd május 12-én hivatalosan is kezdeményezték az azonnali hatályú felmentését.

Szűcs Lajos azonban nem mondott le, hanem a Pecaverzumnak úgy fogalmazott: megvárja a választmány döntését. Később újabb feszültséget okozott, hogy a május 28-ra tervezett választmányi ülést két nappal korábbra, május 26-ra hívta össze, miközben a személyét érintő felmentési indítványt nem vette fel a hivatalos napirendi pontok közé.

A Pecaverzum információi szerint ez komoly elégedetlenséget váltott ki a szervezeten belül, és több választmányi tag is úgy vélte, hogy az elnök joghézagot kihasználva próbálta megnehezíteni saját leváltását.

A május 26-i választmányi ülésen végül Szűcs Lajos maga jelentette be távozását a Mohosz elnöki székéből, de előtte még kinevezett egy új főigazgatót, Urbányi Bélát és egy új elnökhelyettest, Puskás Norbertet, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének ügyvezetőjét.