Október 7-én, kedden délután olyan egyeztetés zajlott Gárdonyban, amelynek tétje jóval túlmutatott egyetlen szakmai fórumon. A Velencei-tó jövője került immáron második alkalommal terítékre, ezúttal minisztériumi vezetők, önkormányzatok, vízügyi és természetvédelmi szakemberek, kutatók, gazdasági szereplők és civilek is egy közös célért ültek össze.
Kedden délután a gárdonyi polgármesteri hivatal adott otthont annak a kiemelt jelentőségű szakmai fórumnak, amelyen a Velencei-tó jövőjéről szólt – számolt be a feol.hu.
A többórás egyeztetés középpontjában a tó hosszú távú megóvása és a biztonságos vízpótlás lehetőségeinek közös keresése állt. Az eseményen jelen volt Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere; Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, mellette több minisztériumi képviselő; a környező települések polgármesterei és önkormányzati képviselői; civil egyesületek képviselői; a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának képviselői; a Magyar Országos Horgász Szövetség szakmai stábja; a SUNWO Zrt. vezérigazgatója és központi koordinátora; természetvédelmi és tudományos szakemberek, illetve gazdasági, jogi és érdekképviseleti szervezetek képviselői.
Az esemény kezdetén Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese beszédében elmondta, elérkeztünk egy olyan pontra, ahol össze kell terelni az ötleteket egy irányba, és ki kell választani azokat a javaslatokat, amelyeket érdemben meg lehet vizsgálni a Velencei-tó helyzetének megoldása érdekében.
– Meg kell néznünk, melyek azok a megoldások, amelyek valóban életképesek, és amelyeket a minisztérium érdemben tud vizsgálni annak érdekében, hogy megoldjuk a Velencei-tó helyzetét. Nagyon fontosnak tartom, hogy a civilekkel együtt dolgozzunk, hiszen ez nemcsak a kormányzat vagy a minisztérium ügye, hanem mindannyiunk közös felelőssége. A szándékok tiszták, most pedig az a feladatunk, hogy ezekből konkrét, megvalósítható megoldások szülessenek, és ne veszítsünk több időt – mondta.
A szakmai egyeztetésen prezentációk során több ötlet is elhangzott a Velencei-tó vízpótlásával kapcsolatban, Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere kezdte a sort, előadásában felvázolta azokat a jelentős problémákat, amelyeket a vízhiány okozott.
Több olyan turizmussal és látogatottsággal kapcsolatos adatot emelt ki, amelyek drasztikus számokat mutattak – a gárdonyi strandokon 2026-ban 1500 jegyet adtak el, 2020-ban ez a szám 90 ezer feletti értéket mutatott.
A polgármester rávilágított beszédében arra, hogy bár még mindig megjelenik az élővilág a tóban, az agárdi vízmércénél mindössze négy centiméter a vízállás, így egyértelmű, hogy olyan lépésre van szükség a Velencei-tó vízpótlásának kérdésében, amely túlmutat magán a vízfelületen: a tó állapota közvetlenül hat a térség turizmusára, vendéglátására, idegenforgalmára, horgászatára, természetvédelmére, gazdaságára és az itt élő közösségek mindennapjaira is.
Éppen ezért olyan hosszú távú és átfogó megoldásra van szükség, amely valamennyi érintett területnek az érdekeit figyelembe veszi, és nem csupán a vízpótlás problémájára, hanem a tó teljes ökológiai, turisztikai és gazdasági jövőjére választ ad.
A korábban említett prezentációk sorát Horváth Bálint, Martonvásár polgármestere, a Szent László Völgye TKT és a Völgy-Vidék Leader Egyesület elnöke folytatta. Beszédében részletezte a VTR Komplex Vízpótlási Program tervezetét, amelyben két lehetséges alternatív megoldás is porondra került. Az ötletek nagy szakmai vitát váltottak ki, több hozzászólás is érkezett a programmal kapcsolatban, vitatták a javaslat költségvetését, illetve megvalósíthatóságát.
Steier József, a SUNWO Zrt. vezérigazgatója, közgazdász, energetikus, klímavédelmi és fenntarthatósági szakértő részletes előadásában lokális vízintegrációs programokat mutatott be, amelyben új csatornák és másodlagos vízbázisok merültek fel. A lehetőségek közül kiemelte a Rába-Kis-Balaton csatornát; a Canal du Velence programot; az erdősítést; víztakarékos technológiákat; a Dunakiliti tározó megnyitását.
Emellett kiemelt egy, regionális szinten felmerülő javaslatot több környező ország összefogásával.
Gárdony immáron a második, a témában érintett szakmai ülésnek adott otthont. Az első egyeztetésen a vízpótlás kapcsán több lehetséges megoldás is felmerült. Vizsgálták az Ercsi, Adony és Dunaújváros térségében rendelkezésre álló adottságokat, valamint egy új vízvezeték lehetséges nyomvonalát is. Emellett szóba került a Gárdony térségében korábban létesített, jelenleg kihasználatlan DRV-kutak, illetve a Szabadegyháza környékén található kutak vízpótlási célú hasznosításának lehetősége is.
Mindezeket figyelembe véve, Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere elmondta, az ercsi DRV-kutak alkalmasak lehetnek vízpótlásra.
– Több megoldási lehetőség is felmerült, de azt gondolom, hogy a Velencei-tónak most van szüksége a vízre, ezért olyan megoldást kell keresnünk, amely gyorsan megvalósítható és költséghatékony. Véleményem szerint továbbra is az Ercsi felől, a DRV meglévő nyomvonalán egy új vezeték lefektetése jelentheti a legkézenfekvőbb megoldást. A hosszabb távú, nagyobb beruházásoknak is lehet helyük, de ezek évekig tarthatnak és jelentős költséggel járhatnak, miközben a tónak már most szüksége van a vízpótlásra. A többi felvetést is érdemes megvizsgálni, és a megvalósítás érdekében a gazdákkal, illetve az érintett szereplőkkel is egyeztetni kell – fogalmazott Eötvös Pál Árpád.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Eötvös Pál Árpád FB-oldala)
