2026. június 14. vasárnap | Vazul
Aktuális

Ezek a hatások veszélyeztetik a mocsári halfajok fennmaradását

Ezek a hatások veszélyeztetik a mocsári halfajok fennmaradását

A Kárpát-medencében a 18. században végrehajtott vízrendezési munkálatokkal, a nagy mocsárvidékek lecsapolásával nagy mértékben beszűkült a mocsári élőhelyek kiterjedése, ezáltal a mocsári halfajok populációi is jelentős mértékben leapadtak.

A legjelentősebb állománycsökkenést a lápi póc (Umbra krameri) szenvedte el – olvasható a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján

A 21. században a fennmaradt maradványpopulációit leginkább a klímaváltozás miatti kiszáradások, az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) megjelenése és a vízügyi kezelők helytelen vízkormányzása, valamint az általuk végzett kotrási munkálatok, illetve a mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyezések veszélyeztetik. 

A lápi póc Magyarországon „fokozottan védett” státuszban van. Az elmúlt 30 évben próbálták felkutatni a még meglévő maradványpopulációkat Magyarország teljes területén. Sajnálatosan több, korábban ismert élőhelyéről teljesen eltűnt a faj, a legtöbb élőhelyen a kiszáradások és minden bizonnyal az amurgéb gradációja miatt.

A vizsgálatokat az élőhelyek zömén kis teljesítményű, akkumulátoros rendszerű elektromos halászgéppel végezték a kutatók – Sallai Zoltán, Harka Ákos és Lehoczky István –, akik a legtöbb élőhelyen nagyon nehéz terepi körülmények között tudtak adatokat gyűjteni, részben a nagy szubmerz és emerz vízinövény-borítottság, részben a mély lágyüledék miatt. 

A legtöbb helyszínen fotódokumentációt készítettek az élőhelyről, megmérték a leggyakoribb vízminőségi paramétereket (pH, oldott oxigéntartalom, vezetőképesség, vízhőmérséklet). A fogott fajok egyedszámait digitális diktafonnal rögzítették.

A réticsík (Misgurnus fossilis) kissé jobban tudott alkalmazkodni a vízrendezési munkálatok után megváltozott, beszűkült élőhelyekhez, több lecsapolást célzó csatornában, régi vízfolyásokban és holtmedrekben stabil állományai maradtak fent. 

A réticsík jelenleg Magyarországon „védett” státuszban van, és több olyan mocsári élőhelyen fenn tudott maradni, ahonnan a lápi póc teljesen eltűnt. 

Állományait legtöbb élőhelyén a vízügyi kezelő helytelen vízkormányzása, valamint a kotrási munkálatok, illetve a mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyezések veszélyeztetik.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT)