A több mint húsz éve, különböző helyszíneken folytatott dunai halászatok során még a szigetközi Öreg-Duna sodró részein és mellékágaiban sem sikerült homoki küllővel (nyitóképünkön felül) találkoznia a halkutatóknak – ez a tény változott meg 2024. augusztus 6-án.
Akkor elsőként a dunavecsei szakaszon elektromos kecével végzett halászat során, az 1574 fkm környékén a zsákmány átvizsgálásánál 3 adult homoki küllőt (Romanogobio kesslerii) talált Sallai Zoltán, Juhász Péter és Vajda Zoltán.
„A 10 adult halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) között nagyon feltűnő volt a nyúlánk testük, alacsony hátuk, hengeres farkuk, nagyobb farokúszójuk, hosszabb bajszuk, de határozásunk igazolása végett leszámoltuk a hátúszójukban lévő osztott úszósugarak számát, és ez mindhárom esetben 8 volt” – írták a kutatók a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján.
Az egyik adult egyedről egy halványfoltú küllővel közös fotót is készítettek, majd valamennyit szabadon engedték.
Az újabb egyedek a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. megbízásából végzett „Szigetköz környezeti monitorozása” során kerültek kézre, szintén elektromos kecés zsákmányból.
Először Lipótnál 2024. augusztus 12-én, 1,5 méter mély sodró vízből egy adult egyed, egy adult halványfoltú küllővel, majd augusztus 14-én a Dunakilitinél lévő duzzasztómű alvizén, a Dunaszigetnél lévő mintaszakaszunkon 5 adult halványfoltú küllő mellett két adult homoki küllő is előkerült.
„Az előfordulások arra engednek következtetni, hogy a faj kóborló egyedei – minden bizonnyal az északi mellékfolyókból – a Dunában is megjelenhetnek, amiben közrejátszhatott a Garamon július végén bekövetkezett nagymérvű szennyezés is, ami komoly halpusztulást is okozott” – fogalmaztak a szakemberek.
Mindkét halfaj védett, a homoki küllő fokozottan. Nézzük a legfontosabb tudnivalókat róluk!
halványfoltú küllő [Gobio albipinnatus (Romanogobio vladykovi)] 10.000 forint
Közepes és nagyobb folyóink paduczónájától egészen a torkolatig megtalálható, de jellemzően a márnazóna alatt élnek népes populációi.
Alkalmanként a befogadóból a patakok alsó szakaszaira is felhatol, valamint a tisztább állóvizekben is megél.
Leggyakoribb küllőfajunk, nem ritkán veszít rajta horgászok finom készségein.
Május és július között csoportosan ívik, köves, fonalas algás helyeken.
Testhossza ritkán haladja meg a 12 centimétert.
homoki küllő [Gobio kesslerii (Romanogobio kesslerii)] 100.000 forint
A Duna vízrendszeréhez tartozó folyók endemikus faja. Ritkán a pérzónáig is felhatol, de jellemzően a paduc- és márnazónát lakja, nem ritkán fordul elő a felpillantó küllővel egy élőhelyen.
Szívesen tartózkodik a sóderzátonyok alsó végénél, ahová a víz sok szerves anyagot is kisodor.
Küllőfajaink közül a legkarcsúbb testfelépítésű.
Fő ívási ideje június-júliusra esik, kavicsos-sóderes aljzatra ívik.
Hossza csak ritkán haladja meg a 10 centimétert.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: MHTT)
