2025. április 17-én a Hortobágy-Berettyó ecsegfalvi szakaszán Nagy Ádám horgász egy körülbelül 35 centiméteres standard testhosszú gardát (Pelecus cultratus) fogott. A faj elsősorban nagyobb tavakban és folyókban él (Balaton, Duna, Tisza), ezért különösen ritka és szokatlan zsákmány ezen az alföldi vízfolyáson. A fogás nemcsak horgászszenzáció, hanem ökológiai szempontból is figyelemre méltó – olvasható a Halászat folyóirat 2026. évi 119/1-es számában.
Az Alföldön, különösen a Hortobágy és a Berettyó vidékén egykor mocsarak, lápok és időszakos vízfolyások uralták a tájat. A Tisza szabályozása után a belvizek levezetése és a mocsarak lecsapolása érdekében a kanyargós Berettyót kiegyenesítették, új medret alakítottak ki, és összekötötték a Hortobágy vízrendszerével.
Az így létrejött 167,3 folyamkilométer hosszú vízfolyás különböző szakaszai ma Hortobágy-Berettyó, Hortobágy-Berettyó főcsatorna és Hortobágy néven ismertek. Funkciói: belvíz elleni védekezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés, víztározás, valamint horgászati és rekreációs hasznosítás.
Mindezek mellett a Hortobágy-Berettyó, bár kevésbé tipikus élőhely a gardának, fontos ökológiai szerepet is betölt: a befolyók és mellékvízfolyások területén fajgazdag élőhelyek alakultak ki, ahol áramláskedvelő halfajok is megtelepedhetnek.
A Hortobágy-Berettyó egyik legjelentősebb mellékvízfolyása a Nagykunsági-főcsatorna, melyből szintén ismert a garda, és amely nemcsak vízügyi, hanem ökológiai folyosóként is összeköti a különböző vízrendszereket. Az itt észlelt gardafogások ezt a szerepet erősítik.
A garda vándorlási képessége lehetőséget ad arra, hogy a Hortobágy-Berettyót és a Hármas-Körös árvízkapu feletti szakaszát is elérje. Horgászok arról számolnak be, hogy bár ritkán, de vegyes korosztályú példányok kerülnek horogra. Az ecsegfalvi fogás azonban különlegesség: ennyire fent a folyón eddig nem jegyeztek fel gardát.
Felmerül tehát a kérdés: vajon a Hortobágy-Berettyón önfenntartó gardaállomány él, vagy csupán a vándorlás során felbukkanó példányokról van szó?
„A válaszhoz halfanisztikai és ökológiai monitorozó vizsgálatok szükségesek” – jegyezték meg a kutatók,
Metzker Krisztina és Nyeste Krisztián szerint a garda megjelenése azt igazolja, hogy a Hortobágy-Berettyó ökológiai kapcsolatban áll más vízrendszerekkel, és része egy tágabb vándorlási és élőhely-hálózatnak.
A vízrendszerben alacsonyabb egyedszámban jelenlévő halfaj észlelése különleges élmény, de ennél is fontosabb üzenete van: felhívja a figyelmet arra, mennyire lényeges az élőhelyek megőrzése, hiszen ezek biztosítják az olyan értékes fajok fennmaradását is, mint a garda.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum/Nyeste Krisztián)
