Rendkívüli készültséget rendeltek el az aszály elleni védekezésben, miután Magyarország területének jelentős részén súlyossá vált a vízhiány. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közlése szerint az ország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban átlépte a jogszabályban meghatározott értéket az aszályindex, ezért a vízügyi ágazat a legmagasabb fokozatú védekezésre állt át.
A legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptették életbe a vízügyi ágazatban – jelentette be Facebook-oldalán Gajdos László.
Tájékoztatása szerint azért kellett meghozni ezt az döntést, mert Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66 esetben az aszályindex meghaladta a jogszabályban előírt hármas határértéket.
A miniszter közölte: a rendkívüli fokozat elrendelése azt jelenti, hogy a vízügyi igazgatóság szakemberei az ország területének 74 százalékán ebben a felkészültségben végzik az aszály elleni védekezést.
Hozzátette: a lépés célja, hogy a hatóságok a szükséges azonnali beavatkozásokat hatékonyabban és gyorsabban tudják elvégezni.
Nem sokkal később a miniszter arról számolt be, hogy a rendkívüli készültség elrendelése után a vízügyi ágazat azonnal megkezdte a szükséges beavatkozásokat.
A Duna paksi szakaszán a szakemberek már készenlétbe állítottak négy szivattyús úszóművet és két úszódarut. Bár szivattyúzásra egyelőre nincs szükség, 55 munkatárs folyamatos, 0–24 órás készenlétben dolgozik a helyszínen annak érdekében, hogy a hűtővíz-ellátás az extrém alacsony vízállás mellett is biztonságos maradjon.
„A védekezés folyamatos, vigyázunk az ország vízkészletére és biztonságára” – írta a miniszter.
Mint ismeretes, leállították a Paksi Atomerőmű 3-as blokkját a Duna alacsony vízállása miatt.
Az aszályhelyzet miatt a vízgazdálkodás hosszú távú kérdései is előtérbe kerültek. Árvay Nikolett államtitkár, a Tisza Párt országgyűlési képviselője szerint a víz ma Magyarország egyik legfontosabb stratégiai kérdése.
Közölte: a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt a vízgazdálkodás már nem csupán környezetvédelmi vagy agrárpolitikai kérdés, hanem nemzeti ügy. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága, a vidéki térségek jövője és a magyar mezőgazdaság versenyképessége is azon múlik, hogyan gazdálkodik az ország a vízkészleteivel.
Az államtitkár szerint a legfontosabb feladat a vízmegtartás erősítése. Ennek érdekében fejleszteni kell az öntözési infrastruktúrát, korszerűsíteni a vízgazdálkodási rendszereket, támogatni a víztakarékos technológiák elterjedését, valamint egyszerűsíteni a beruházások engedélyezését.
Árvay Nikolett arról is beszámolt, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, valamint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium közösen létrehozta a Vízügyi Munkacsoportot.
Az első egyeztetésen a vízmegtartás, az aszály elleni védekezés, az öntözésfejlesztés, a víziközművek helyzete és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás került a középpontba. A munkacsoport célja, hogy összehangolt szakmai munkával hosszú távú megoldásokat dolgozzon ki Magyarország vízbiztonságának megerősítésére.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Gajdos László FB-oldala)
