A Séd-patak veszprémi belterületi szakaszain részleges növényeltávolítási munkákat végeznek július 20-tól a víz lefolyásának biztosítása érdekében. A beavatkozás a természetvédelmi szempontok figyelembevételével történik, a cél nem a teljes növényzet eltávolítása, hanem az élőhelyek megőrzése mellett a villámárvizek kockázatának csökkentése.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) tájékoztatása szerint a Veszprémen keresztül csörgedező Séd-patak medrének szinte teljes városi szakaszát a XX. század második felében betonlapokkal burkolták, hogy csökkentsék az árvizek kockázatát és gyorsítsák a víz lefolyását.
Az így kialakított mesterséges mederben azonban néhány növényfajnak sikerült megtelepednie, amelyek a vízi élővilág számára élő-, táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyet alakítanak ki, miközben valamelyest lassítják a víz áramlását.
Ezek közé tartozik az őshonos keskenylevelű békakorsó, amelynek állománya évről évre időszakosan teljesen benövi a patak medrét az enyhébb esésű szakaszokon.
A növényzet sokakban a városon keresztülfolyó patak elhanyagoltságának érzetét keltheti, azonban ökológiai szempontból jelentős szerepet tölt be. A keskenylevelű békakorsó a sekély, tiszta vagy mérsékelten tápanyagban dús, kalciumban gazdag, vagyis meszes vizeket kedveli.
Gyökérzete és hajtásrendszere képes kiszűrni és megkötni a vízből a felesleges tápanyagokat, ezzel csökkenti a víz eutrofizációját. Sűrű, víz alatti és vízfelszíni hajtásrendszere árnyékolja a vizet, valamint ideális búvóhelyet biztosít a kisebb testű halfajoknak, például a fürge csellének és a kövicsíknek, továbbá a kétéltűeknek, így az erdei békának, a zöld levelibékának és a pettyes gőtének, illetve lárváiknak a ragadozók elől.
A vízbe merült levelek és a dús gyökérzet felületén mikroszkopikus algabevonat alakul ki. Ez alapvető táplálékforrása a vízi csigáknak, a bolharákoknak és a kérészlárváknak, amelyekre különböző szitakötők lárvái vadásznak, például a kisasszony szitakötő és az erdei szitakötő lárvái.
Bár a növény az ember számára mérgező, egyes vízimadarak, például a szárcsák és a tőkés récék fogyasztják a részeit vagy magvait. A Vidámparki-tavon fészkelő vízityúkok rendszeresen választják fészkelőhelyül a part menti békakorsó sűrű állományait.
A felszínt borító sűrű növényzet között megbújva vadászik a vízisikló és a vízicickány is, míg a virágokat számos beporzó rovarfaj egyedei látogatják.
A BfNPI szerint a fentiek alapján természetvédelmi szempontból a keskenylevelű békakorsó nem jelent problémát, sőt kifejezetten hasznos eleme a Séd-patak ökológiai rendszerének. Mederkezelési szempontból azonban már kockázatot jelenthet, ha állománya egy esetleges villámárvíz levonulásakor a teljes medret benövi.
Ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság veszprémi szakaszmérnökségének munkatársai a BfNPI természetvédelmi szakembereivel egyeztetett módon július 20-tól részleges növényeltávolítási munkákat végeznek a Séd-patak veszprémi belterületi szakaszain.
A munkálatok során a vízi növényzetet nem a teljes mederszelvényből távolítják el, hanem hol a jobb, hol pedig a bal part mentén tisztítják meg a meder 50–60 százalékát.
Ezzel biztosítható, hogy a patak a rendelkezésre álló területen belül „meanderezzen”, vagyis kanyargósabb vízmozgást alakíthasson ki, miközben a vízi élővilág számára fontos élőhelyek megmaradnak. Egy esetleges villámárvíz levonulásakor pedig a nagy tömegű, sűrű növényzet nem képez majd számottevő akadályt a víz útjában.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BfNPI)
