Tizenöt hazai vízmércén dőlt meg a valaha mért legkisebb vízállás (LKV) rekordja, további három állomáson pedig beállt a korábbi minimum. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint a jelenlegi kisvizes időszak a korábbi száraz évekhez képest is rendkívül súlyos.
A Pecaverzum megkeresésére az OVF azt közölte, hogy július 20-i összesítésük szerint idén eddig tizenöt hazai vízmércén dőlt meg a valaha mért legkisebb vízállás (LKV) rekordja, további három állomáson pedig pontosan beállt a korábbi minimum.
A legnagyobb rekorddöntést július 14-én a Sió árvízkapujának alvízi szelvényében regisztrálták, ahol a 293 centiméteres vízállás 19 centiméterrel maradt el a korábbi LKV-tól.
Július 16-án a Velencei-tónál, Agárdon 39 centiméteres vízállást mértek, ami 14 centiméterrel alacsonyabb a korábbi rekordnál, míg a Dunán Mohácsnál ugyanezen a napon 38 centiméteres vízállással 12 centiméterrel dőlt meg a korábbi minimum.
Július 15-én a Zalán Zalaegerszegnél 18 centiméteres vízállást mértek, ami hét centiméterrel maradt el az eddigi LKV-tól, Dunaszekcsőn pedig 42 centiméterrel öt centiméteres rekorddöntést regisztráltak.
A Tiszán Martfűn július 18-án mínusz 352 centiméteres vízállással öt centiméterrel dőlt meg a korábbi rekord.
Július 15-én a Dunán Tassnál 89 centiméteres vízállás négy centiméterrel, a Rakacán Krasznovajdán mínusz 4 centiméteres vízállás szintén négy centiméterrel maradt el a korábbi minimumtól.
Baján július 16-án 25 centimétert mértek, ami két centiméterrel alacsonyabb a korábbi rekordnál, míg Tiszaroffnál július 18-án mínusz 285 centiméteres vízállás két centiméteres rekorddöntést jelentett.
Egy-egy centiméterrel dőlt meg az LKV július 15-én a Rábán Szentgotthárdnál (mínusz 117 centiméter) és Rumnál (mínusz 61 centiméter), július 18-án a Tiszán Kisköre alsónál (mínusz 343 centiméter), valamint július 19-én a Galga-patakon Galgamácsánál (mínusz 1 centiméter) és a Sebes-Körösön Körösszakálnál (mínusz 213 centiméter).
A korábbi rekord pontosan beállt július 15-én a Sárvíz-patakon Vasboldogasszonynál (12 centiméter), július 16-án a Lókos-patakon Bánknál (0 centiméter), valamint július 18-án a Tiszán Szolnoknál (mínusz 301 centiméter).
A kialakult helyzet hátterében egy több éve tartó vízhiányos időszak áll, amelyet az idei téli–tavaszi feltöltődési időszak sem tudott érdemben mérsékelni. Bár az év elején átmenetileg kedvezőbben alakult a csapadékhelyzet, a későbbi száraz hónapok miatt a korábbi hiány összességében fennmaradt, sőt tovább mélyült.
Az OVF szerint Magyarországon 2021 óta tartósan szárazabb időszak tapasztalható az átlagoshoz képest. A 2023-as csapadékosabb év csak átmeneti javulást hozott, a korábban kialakult vízhiányt azonban nem tudta megszüntetni.
A vízhiányt tovább súlyosbította a melegebb időjárás miatt fokozódó párolgás. Az OVF adatai szerint az elmúlt öt és fél év halmozott csapadékhiánya megközelíti az 500 millimétert, amelynek több mint a fele, mintegy 270 milliméter, az elmúlt másfél évben halmozódott fel.
A helyzetet az is rontja, hogy Magyarország nagy folyóinak külföldi vízgyűjtő területein sem alakult kedvezően a vízháztartás. Emiatt a Dunán és a Tiszán is jóval kevesebb víz érkezett az országba a sokéves átlagnál, ami jelentősen hozzájárult a rendkívül alacsony vízállások kialakulásához.
Az idei első félév különösen kedvezőtlennek bizonyult. Az országba felszíni vízfolyásokon érkező vízmennyiség közel fele hiányzott az 1991–2020-as sokévi első féléves átlaghoz képest. A Tisza vízgyűjtőjén még súlyosabb a helyzet: ott a beérkező vízmennyiség mintegy 60 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép:
