A székesfehérvári Palotavárosi Felső-tó körüli beruházás miatt környezetvédelmi és favédelmi aggályokat fogalmazott meg Sándor Barbara székesfehérvári önkormányzati képviselő, aki szerint a sétányként bemutatott fejlesztés valójában kétsávos, gépjárművek közlekedésére is alkalmas út kialakítását jelenti. A képviselő a fák gyökérzetének károsodásától, a talaj tömörödésétől és a vízi élőhelyek megváltozásától tart, ezért további dokumentumokat és vizsgálatokat kért az illetékesektől. A kritikákra Nagy Attila, a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének (Hofesz) elnöke reagált, aki a képviselő korábbi nézeteltéréseit is felemlegette.
Sándor Barbara a közösségi oldalán arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben számtalan aggódó és felháborodott megkeresést kapott a Palotavárosi Felső-tó körül megkezdett munkálatok miatt. Környezetvédelmi tanácsnokként és önkormányzati képviselőként ezért írásban fordult a Hofeszhez és a székesfehérvári városgondnoksághoz, hogy választ kapjon a felmerült kérdésekre.
A képviselő a teljes levelezést közzétette, beleértve saját eredeti megkeresését, a Hofesz válaszát, valamint a városgondnokság képviseletében Kenyeres Dániel válaszlevelét is. Mint írta, utóbbiakat Nagy Attila kifejezett kérésére, módosítás nélkül tette nyilvánossá.
Sándor Barbara egyik legfontosabb kifogása, hogy szerinte a sétányként bemutatott beruházás valójában nem egyszerű gyalogos út kialakítását jelenti.
A képviselő a városgondnokság és a Hofesz válaszából arra következtetett, hogy az ötméteres szélességre azért van szükség, mert a horgászversenyek idején közlekedő autóknak, valamint a fenntartási munkákat végző teherautóknak is be kell jutniuk a tó körüli területre. A szélesség azt is lehetővé teszi, hogy két gépjármű elférjen egymás mellett, vagy egy parkoló autó mellett egy másik jármű elhaladhasson.
„Ez tehát nem egy csendes tóparti sétaút, hanem egy teherbíró gépjárműút és parkolósáv a zöld környezetben” – fogalmazott.
A favédelemmel kapcsolatban szintén aggályokat vetett fel. A városgondnokság válaszában az szerepelt, hogy külön figyelnek arra, hogy a fák esetleges sérüléseit szakmailag a legjobb technológiával kezeljék. Sándor Barbara ezt nem tartotta megnyugtatónak, mert szerinte a valódi favédelemnek nem a gyökerek csonkolása utáni sebkezelésről, hanem a károkozás megelőzéséről kellene szólnia.
A képviselő a Hofesz által említett hulladékgyűjtési mennyiségeket is kifogásolta. A szövetség tájékoztatása szerint hetente 4-6 köbméter szemetet gyűjtenek össze a területen. Sándor Barbara számítása szerint ez éves szinten legalább 192 köbmétert jelent, ami hozzávetőlegesen 1600 telepakolt gurulós kuka tartalmának felel meg.
A képviselő szerint ez jelentős probléma, amelyet nem útépítéssel, hanem szigorúbb ellenőrzéssel kellene kezelni. Azt is felrótta a szövetségnek, hogy a fiatal fák nyári locsolásában többszöri kérés ellenére sem vettek részt, azt a munkát lelkes civil önkéntesek végezték el.
Sándor Barbara a Hofesz válaszában szereplő állítások tudományos értékeléséhez Szögi-Tatár Bernadett biológus-ökológus, gyógynövénykutató segítségét kérte. A szakértő több olyan környezeti kockázatra hívta fel a figyelmet, amelyek miatt indokoltnak tartja a beruházás favédelmi és ökológiai megalapozottságának részletes vizsgálatát.
A fák gyökérzetének károsodásával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a gyökerek jelentős része a talaj felső rétegeiben található. Egyes vizsgálatok alapján akár 80-90 százalékuk is a felső 60 centiméterben helyezkedik el. A tervezett 40 centiméteres földkiemelés ezért a víz- és tápanyagfelvételben részt vevő, valamint a fák stabilitását biztosító vastagabb gyökereket is károsíthatja. Ennek következménye lehet a vízfelvételi kapacitás csökkenése, a fák egészségi állapotának romlása, súlyosabb esetben pedig a stabilitásvesztés és a pusztulás.
A szakértő a munkagépek és gépjárművek okozta talajtömörödés veszélyére is felhívta a figyelmet. A terhelés csökkentheti a talaj levegővel telt pórusterét, ezáltal ronthatja a gyökerek életfeltételeit. Az MSZ 12042:2023, a fák építési területeken történő védelméről szóló szabvány is kiemelten foglalkozik a gyökérterületen végzett földmunkák, a talajlehordás és a mechanikai terhelés kockázataival. A gyökérzónában végzett beavatkozások ezért megfelelő favédelmi tervezést és szükség esetén speciális intézkedéseket igényelnek.
A kavicsburkolat kapcsán a vízháztartás megváltozását emelte ki. A vízáteresztő burkolat önmagában nem bizonyítja, hogy javul a környező növényzet vízellátása. A természetes talaj felső rétegének eltávolítása és kőzúzalékkal történő helyettesítése megváltoztathatja a talaj víztároló és vízvezető tulajdonságait. A szakértő arra is kitért, hogy a hagyományos útépítési geotextília nem tekinthető a gépjárművekből származó szennyezőanyagokat megbízhatóan visszatartó szigetelésnek.
A betonágyba rögzített szegélyek szintén kockázatot jelenthetnek. Amennyiben a teljes, 1200 méteres út mindkét oldalán ilyen kialakítás készül, az összesen 2400 folyóméter szegélyezést jelent. A betonágy kialakítása a fák gyökérzónájában további gyökérsérüléseket okozhat, és befolyásolhatja a felszín közeli vízmozgást. A szakértő szerint ezért érdemes megvizsgálni a kisebb földmunkával járó, gyökérkímélő műszaki alternatívákat.
A Gaja és a Felső-tó közötti csatorna átereszének kialakítása ugyancsak felmerült a kifogások között. A meglévő fahíd helyére tervezett, 12 méter hosszú és egy méter átmérőjű zárt áteresz megváltoztathatja az érintett mederszakasz élőhelyi és fényviszonyait. Hatással lehet a vízáramlásra, az üledékmozgásra és a vízi élőlények átjárhatóságára is. Ezek megítéléséhez a szakértő hidraulikai és ökológiai vizsgálatokat tartott szükségesnek.
A képviselő hangsúlyozta, hogy önmagában az, hogy a beruházást nem az önkormányzat finanszírozza, nem mentesít a környezetvédelmi és favédelmi szabályok betartása alól.
Sándor Barbara közölte, hogy újabb hivatalos levélben fordult az illetékesekhez, amelyben kikérte a hivatalos favédelmi tervet, a Gaja-csatorna átereszének hidrológiai és ökológiai hatásvizsgálatát, valamint a védett állatfajokra vonatkozó előzetes felmérést. Bejegyzése végén azt írta, hogy a Palotavárosi tavak környéke a fehérváriak pihenőövezete és a város egyik zöldkincse, ezért a fejlesztés nem jelentheti a természet leburkolását.
Visszaszólt a Hofesz elnöke
Sándor Barbara bejegyzésére Nagy Attila, a Hofesz elnöke is reagált. Levelében először annak adott hangot, hogy örömmel tapasztalta, amiért a képviselő a közösségi oldalán is megosztotta a korábban kapott részletes válaszát. Szerinte ezzel azok is megismerhették a szükséges tájékoztatást, akik az előzetesen közzétett közleményt esetleg nem olvasták.
Ugyanakkor kifogásolta, hogy Sándor Barbara állítása szerint nem volt tudomása a fejlesztésről, annak ellenére, hogy környezetvédelmi tanácsnokként és önkormányzati képviselőként tevékenykedik.
„Úgy gondolom, hogy e tisztségek betöltőjeként fontos lenne tisztában lennie az ilyen jellegű fejlesztésekkel, különösen annak fényében, hogy a beruházással kapcsolatos egyeztetések már egy éve zajlanak” – írta.
Nagy Attila azt is szóvá tette, hogy a képviselő tájékoztatása szerint a lakosok aggódó levelei hozzá érkeztek, miközben a Hofesz irodája a képviselő megkeresésén kívül egyetlen, a témával kapcsolatos lakossági levelet sem kapott.
A szövetség elnöke fontosnak ítéli meg, hogy a lakosok hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak, mégpedig azoktól, akik rendelkeznek a fejlesztéssel és annak szükségességével kapcsolatos megfelelő információkkal. Úgy véli, így biztosítható, hogy a felmerülő kérdésekre valóban érdemi válaszok szülessenek.
Levelében a Hofesz több mint húszéves munkáját is felidézte. Felidézte, hogy a szövetség több mint két évtizede kezeli a Palotavárosi tavakat, ez idő alatt pedig folyamatosan törekedett a környezet megóvására. Céljuk az volt, hogy a két tó olyan közösségi térként szolgáljon, ahol a lakosok kikapcsolódhatnak, feltöltődhetnek, vagy akár komoly versenyélményeket is szerezhetnek.
Nagy Attila szerint Sándor Barbara a Bregyó-tónál végzett partfal-megerősítés kapcsán is hasonlóan éles kritikát fogalmazott meg a szövetséggel és az ott tevékenykedő aktivistákkal szemben.
„Akkor is egy szerződésben vállalt kötelezettségünknek tettünk eleget, amikor az egyesület megerősítette a tó partfalát” – szögezte le.
A korábbi munkálatok idején szintén komoly aggályok merültek fel a nádas, a madárvilág, valamint egy kivágásra került, belül teljesen elkorhadt, ikonikus fűzfa miatt. A Hofesz elnöke szerint a munkák eredményeként végül szépen parkosított, náddal szegélyezett partszakasz jött létre, amelynek területén 16 fát ültettek el. Az oda látogatók új padokon pihenhetnek, miközben gyönyörködhetnek abban a vízi ökoszisztémában, amelynek fenntartásában a szövetség és a helyi civilek közösen vállalnak szerepet.
A levélben Nagy Attila több más korábbi fejlesztést is felsorolt. Ezek között szerepelnek a felső tavon megvalósított stégfejlesztések, a tó körül elhelyezett padok, a sütögetőhelyek kialakítása, valamint a Gaja csatlakozásánál található régi fahíd megépítése. Utóbbit a jelenlegi projekt keretében új hídra cserélik. A nagy parkolónál található fahidat pedig szélesebbre cserélték.
A Hofesz elnöke úgy látja, a korábbi munkák is bizonyítják, hogy a szövetség igyekszik maradandó értékeket teremteni a tavak környezetében.
„Irodánk a jövőben is arra törekszik, hogy fejlesztéseinkkel olyan maradandó értékeket teremtsünk, amelyek pozitív hatásait gyermekeink és unokáink is élvezhetik majd” – fogalmazott.
Nagy Attila a jelenlegi fejlesztéssel kapcsolatban úgy vélte, korábbi levelében minden olyan információt megadott, amely a megfelelő tájékoztatáshoz szükséges. A képviselőt ugyanakkor arra biztatta, hogy amikor teheti, látogasson ki a tavakhoz, ismerje meg azok környezetét, és tekintsen meg egy horgászversenyt a felső tavon is.
„Bízom benne, hogy ezáltal tovább bővítheti ismereteit erről a csodálatos sportról” – zárta levelét a Hofesz elnöke.
A Palotavárosi Felső-tó körüli beruházásról korábban a Pecaverzum is beszámolt. A fejlesztés keretében mintegy 1200 méter hosszú, öt méter széles, kavicsburkolatú sétány készül, amelynek kialakítását a Hofesz és a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) együttműködésében végzik.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Hofesz)