Három, összesen mintegy 450 millió forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló halastóberuházás vizsgálata során súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Integritás Hatóság. A szervezet költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt feljelentést tett.
Három, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében Nógrád vármegyében megvalósult halastóberuházást vizsgált az Integritás Hatóság. A projektek kedvezményezettje egy budapesti egyéni vállalkozó volt, aki összesen mintegy 450 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – írja Facebook-oldalán az Integritás Hatóság.
Megállapításuk szerint a kedvezményezett 2016 és 2023 között nem rendelkezett halgazdálkodási joggal és a szükséges engedélyekkel, ennek ellenére halértékesítési számlákkal igazolta a támogatási feltételek teljesítését.
A vizsgálat során 11 olyan esetet is feltártak, amikor a beszállítók függetlensége a kedvezményezettől nem volt igazolható. Ezekben az ügyekben összesen mintegy 623 millió forint értékű számlát állítottak ki, amelyekhez körülbelül 311 millió forint támogatás kapcsolódott. Ez a projektek elszámolt támogatásának közel 70 százalékát jelentette.
Az Integritás Hatóság szerint a termelési és foglalkoztatási mutatók teljesülése sem volt igazolható. A kedvezményezett által benyújtott adatok nem egyeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és más hatóságok nyilvántartásaiban szereplő információkkal.
A feltárt szabálytalanságok miatt a hatóság költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt feljelentést tett.
Az ügy tanulságaként az Integritás Hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kizárólag formális ellenőrzések mellett a támogatások nem érik el a szakpolitikai célokat, miközben nő a korrupciós kockázat, és elmaradhat a várt gazdaságfejlesztési, illetve foglalkoztatási hatás.
A hasonló esetek megelőzése érdekében a szervezet több intézkedést is javasol. Ezek között szerepel a pályázatok előzetes, szakmai szempontú kockázatelemzése, a kedvezményezettekkel kapcsolatban álló beszállítók kiszűrésére alkalmas kockázati mutatók alkalmazása, a kifizetések előtti részletes dokumentumellenőrzés, valamint az eredményindikátorok külső adatbázisok – például a Nébih nyilvántartásai – alapján történő ellenőrzése, szükség esetén helyszíni vizsgálatokkal kiegészítve.
Az esettanulmány teljes terjedelemben megtekinthető ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünket mesterséges intelligencia készítette)
