2026. július 23. csütörtök | Lenke
Galériák

Nagy számban mentik a védett halakat a kiszáradó Kolon-tóból – fotókkal

Nagy számban mentik a védett halakat a kiszáradó Kolon-tóból – fotókkal

A valaha mért legalacsonyabb vízszintre süllyedt az Izsák mellett található Kolon-tó, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, augusztus közepére teljesen kiszáradhat a meder. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) ezért a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal (NBGK) közösen azonnali halmentésbe kezdett, hogy megóvja a fokozottan védett lápi póc helyi állományát.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán számolt be arról, hogy a drámai vízhiány miatt a tóba már nem tudnak vizet vezetni, ezért a veszélyeztetett halfajok egyedeinek kimentése mellett döntöttek.

A szakemberek munkáját jelentősen megnehezíti, hogy az alig 5–8 centiméteres lápi pócokat a sűrű hínárból kell kifogniuk.

A mentőakció során eddig összesen 242 lápi pócot sikerült biztonságba helyezni. Emellett 68 réti csíkot, 158 széles kárászt, 27 compót és mintegy 300 kurta baing ivadékot is kimentettek.

A megmentett halak két helyre kerültek. A 242 lápi pócból 163 egyedet a Gödöllőn működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ génbanki szerepet betöltő, biztonságos, vízinövényes tavaiba szállítottak, ahol reményeik szerint szaporodni is fognak. 

A biztonság kedvéért az állomány egy részét a Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhely tavába helyezték, ide 79 lápi póc került. 

Amennyiben a Kolon-tó vízszintje később helyreáll, a halakat visszatelepíthetik eredeti élőhelyükre.

„A tó vízszintje olyan kritikus szintre csökkent, hogy a szigorú vízmegőrzés ellenére a Kolon-tó teljes medre a benne lévő kotrásokkal együtt nyár végére teljesen ki fog száradni. Ez a Kolon-tavi lápi póc állomány teljes összeomlását, és a többi vízhez kötött élőlény pusztulását vetíti előre” – írta a KNPI honlapján megjelent részletesebb beszámolójában.

Éppen ezért a halmentéssel párhuzamosan egy célzott mederkotrás előkészítése is zajlik. A tervek szerint olyan mélyebb részt alakítanak ki, amely eléri a nyugvó talajvíz szintjét, így a jövőben, a nagy aszályok idején is menedéket nyújthat a lápi élővilág számára.

A természetvédők hangsúlyozták, hogy a munka még nem ért véget, a halmentés tovább folytatódik.

A lápi póc (Umbra krameri) a Kárpát-medencében kialakult bennszülött halfajunk. Európában ez az egyetlen őshonos póc faj, legközelebbi rokonai Észak-Amerikában élnek.

A folyószabályozások és a belvízrendezések előtt olyan gyakori volt, hogy állatok takarmányozására is használták. Mára nagyon megritkult, élőhelyei – a növényzettel sűrűn benőtt sekély, háborítatlan állóvizek (lápok, mocsarak) és a lassan áramló kisvízfolyások – eltűntek vagy oly mértékben átalakultak, hogy nem alkalmasak a faj számára. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 forint.

Az élőhelyek átalakulása és a klímaváltozás mellett az idegenhonos, távol-keleti származású amurgéb is jelentős veszélyt jelent rá. Ahol ez az agresszív inváziós faj megjelenik, ott a lápi póc állománya drasztikusan lecsökken, vagy teljesen eltűnik.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: KNPI)