A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) nemzetközi szerepvállalásának és a hazai halászati kutatás tradícióinak történelmi mérföldkövei találkoztak Szarvason. Ünnepélyes keretek között adták át a LIFE Boat 4 Sturgeon projekt keretében megépült, modern halivadéknevelő rendszert, amelyet közvetlenül követett a jubileumi, 50. Halászati Tudományos Tanácskozás megnyitója. Mindkét eseményen Gyuricza Csaba rektor köszöntötte a megjelenteket.
A szarvasi ünnepségen átadott, közel 1,797 millió eurós (mai árfolyamon 639 millió forintos) költségvetésű beruházás európai stratégiai válasz a Duna vízrendszerében élő, kritikusan veszélyeztetett tokfajok – a viza, a sőregtok, a vágótok és a kecsege – megmentésére. A projekt finanszírozása 67 százalékban közvetlen európai uniós (LIFE) forrásból, 33 százalékban pedig hazai társfinanszírozásból valósul meg – adta hírül weboldalán a MATE.
A beruházás révén a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutatóközpontja (MATE AKI HAKI) a Duna-régió egyik vezető tokmegőrzési és kutatási központjává lépett elő. A szarvasi kutatóközpont nem véletlenül vált a nemzetközi konzorcium – melyet a bécsi BOKU Egyetem koordinál osztrák, szlovén, román, bolgár, ukrán és szlovák partnerek bevonásával – kulcsszereplőjévé.
Az intézetben 1962 óta működik Európa egyik legnagyobb élő pontygénbankja, a tokfélék élő génbankját pedig 1988-ban hozták létre.
„Ez az európai uniós projekt, amit az intézet elnyert, nem csupán egy korszerű infrastruktúra létrehozását jelenti, hanem fontos lépés a Duna vízrendszerében őshonos tokfajainak megőrzésében is” – emelte ki beszédében Gyuricza Csaba rektor, hozzátéve: „egy történelmi beruházás, ami épít arra a tudásra, amit a magyar halászat, a magyar halgazdálkodás ezen a területen évtizedek és évszázadok alatt összehozott.”
Az új rendszer lehetővé teszi, hogy modern, mégis természetközeli körülmények között neveljék és készítsék fel a halakat a természetes vízi alkalmazkodásra, így a kibocsátott ivadékok lényegesen jobb túlélési eséllyel térhetnek vissza a természetes élőhelyekre.
A teljes nemzetközi konzorcium célja, hogy a 7 éves projekt ideje alatt összesen 1,6 millió darab tokivadékot telepítsen vissza a Dunába és mellékfolyóiba.
„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a MATE AKI HAKI több évtizedes szakmai tapasztalatával és nemzetközileg is elismert génmegőrzési tevékenységével meghatározó szerepet tölt be ebben az európai összefogásban” – húzta alá az egyetem rektora.
Részletezte: óriási a jelentősége annak a munkának, amit az elkövetkezendő időszakban itt el fognak végezni.
„Egy nagyon fontos állomás, egy nagyon fontos mérföldkő, és egy nagyon fontos kezdet is. Meggyőződésem az, hogy ezt a munkát ki tudjuk egészíteni azzal az oktatási, kutatási tevékenységgel, amelyet a MATE-n végzünk” – fogalmazott.
Az átadóünnepséget követően vette kezdetét az 50. Halászati Tudományos Tanácskozás, amely idén rekordszámú, 210 résztvevőt – haltermelőket, kutatókat, az ágazati szakigazgatás és a horgászszövetségek képviselőit – vonzott Szarvasra.
A rendezvényt az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. szervezi a „MAHOP Plusz DCF halgazdálkodási adatgyűjtés” című kiemelt projekt keretében, míg a szakmai programot a MATE AKI HAKI munkatársai állították össze.
A rendezvény nyitányán – amelyen jelen volt Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, Hodálik Pál, Szarvas polgármestere, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, valamint Gyalog Gergő, a MATE AKI Halászati Kutatóközpont vezetője is – Gyuricza Csaba rektor emlékeztetett, hogy az idei rendezvényen három jubileumot is ünnepelhetnek a jelenlévők.
„120 éves az a Darányi Ignác által alapított intézet, ami a halászati kutatás jogelőd intézményének tekinthető. 75 éves az az intézmény, ami viszont valóban a szarvasi halászati kutatás jogelődjét képezi és nem utolsó sorban idén tartjuk a Halászati Kutatási Napok 50. évfordulóját is” – mondta.
Beszédében rámutatott az oktatás és a kutatás fontosságára is a magyar gyakorlati halgazdálkodás erősítésében.
„A generációváltozáshoz kapcsolódóan ma legalább 1000-1500 olyan szakemberre van szükség, aki nemcsak hazai szinten tud építeni a jövőre, hanem nemzetközi színtéren is. Ehhez a tudományos háttér Magyarországon és a MATE-n rendelkezésre áll” – szögezte le.
A kétnapos tanácskozás fókuszában olyan kulcsfontosságú témák állnak, mint a fenntartható takarmányalapanyagok alkalmazása, a digitalizáció és az adat-alapú beavatkozások (szenzorok használata), valamint a klímaváltozással együtt járó kihívások: a vízszűkösség, a fertőző betegségek, a vízminőségi problémák és az invazív, idegenhonos fajok terjedése.
A szarvasi beruházások és a jubileumi konferencia együttesen bizonyítják, hogyan válik a MATE-n folyó magas szintű egyetemi kutatómunka közvetlen és gyakorlati természetvédelmi, valamint gazdasági értékké a jövő generációi számára.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép:
