Elkezdődött a tiszavirágzás, az egyedülálló, néhány órán át látható kérészrajzást eddig a Tisza középső szakaszán figyelték meg, ahol nagy tömegben jelentek meg a rovarok. A főrajzás még csak most jön, hogy mikor és hol láthatóak a vízfelszínen, az megjósolhatatlan. A kérészek csak az utódnemzésért élnek, amit petét raknak, elpusztulnak.
Megszámlálhatatlan mennyiségben repültek a kérészek június 7-én, vasárnap naplementekor Szolnoknál – a videót az RTL Híradó mutatta be.
Suhogó szárnyzúgás – akkor lehet csak hallani, ha százezer számra özönlenek ki a vízre, rajzásukat tiszavirágzásnak nevezik.
A röpképes, kifejlett példányokat csakis a párkeresés és az utódmentés hajtja. A hívek, miután levedlik lárvabőrüket, a vízfelszínhez közel suhanva keresik a nőstényeket.
Igazi tolongás megy, ha egyet találnak. Koszorúszerűen zsonganak a kiszemelt körül, ilyenkor virágalakot formálnak, innen a tiszavirág elnevezés.
Nászuk virágviszonylatban is egyedülálló magyar természeti jelenség. A nagy pillanatra, hogy párosodjanak, valójában éveken át készülnek.
„Három évi fejlődik a Tisza agyagos partoldalában, U-alakú jártokat készít, és a beáramló vízből szűri ki a számára szükséges táplálékot” – magyarázta Monoki Ákos, tájegységvezető, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.
A kifejlett kérészeknek azonban már nincs működő szájszervük, így nem táplálkoznak. Az életük kirepülésüktől fogva csupán a néhány órás nászrepülésre korlátozódik, peterakás után elpusztulnak.
A kérészek általában június közepén rajzanak, eddig a Tisza középső szakaszán voltak előrajzások, a java még csak most jön. Mivel kiszámíthatatlan, hogy pontosan hol és mikor láthatóak, szerencse is kell hozzá, ha valaki szűkre szabott életükben gyönyörködne.
A közösségi médiában is több videó megjelent, íme néhány.
Szolnok, június 7., vasárnap:
Szolnok és Nagykörű között, június 7., vasárnap:
Tiszaug, június 8., hétfő:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Tiszavirágzás FB-csoport/Drávai Gyuláné)