Balatoni sudár pontyok százai csúszdáznak most a magyar tengerbe, hiszen zajlik az őszi haltelepítés. De hogyan „állítják elő” ezeket a halakat?
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp. Zrt.) öt tógazdaságban több mint ezer hektáros vízfelületen gazdálkodik, itt zajlik az iparszerű haltermelés. A halgazdálkodási társaság olyan kedvelt fajokat nevel, mint például a ponty, a csuka, a harcsa, vagy a süllő, és ezeket telepítik át a magyar tengerbe – írja a likebalaton.hu.
A napokban kezdődött az őszi haltelepítés. A nonprofit cég évi telepítési kötelezettsége ponty esetében 300 tonna, süllőnél 6 tonna.
Ezt a mennyiséget mindenféleképpen be kell telepíteni a Balatonba, hiszen horgászok tízezrei zarándokolnak a tóhoz egy jó fogás érdekében.
– Az ezer hektáron nagyjából ezer tonna halat termelünk, de ennyi nem kell a Balatonba – magyarázta Szári Zsolt, a BHNp Zrt. vezérigazgatója egy friss, őszi lehalászást bemutató videóban, amely felkerült a Zrt közösségi oldalára.
Mint mondta, a rendelkezésre álló területen könnyedén pótolják a Balaton halállományát, a felesleggel pedig ki tudnak lépni a piacra.
Egy része belföldi piacra kerül, ami a „balatoni hal projektet fedezi”, másik részét pedig a horgászegyesületeknek értékesítik. De „van egy nagyon kicsi szegmens, ami külföldi export”.
– Elértük, hogy sem ivadékot, sem tenyészhalat nem kell vásárolnunk. A teljes vertikumot meg tudjuk termelni a tógazdaságokban. A telepekről csak kifelé megy hal, befelé nem – fejtette ki a cég vezetője.
Szári Zsolt elmondta, a halgazdálkodási cég fő halfaja a balatoni sudár ponty.
Buzsákon és Öreglakon keltetőházban állítják elő a kis halakat, ott történik a két-háromhetes előnevelés. Majd a kis pontyok azokba a tavakba kerülnek át, ahol egynyaras méretig növelik őket.
Ősszel újabb költözés következik: a már lehalászott tavakba telepítik át őket.
– Év közben takarmányozzuk ezeket a kis halacskákat, amik a kettő-nyolc dekáról szépen megnőnek húsz és nyolcvan deka közé. Újból lehalásszuk őket, és ennek egy része már bekerül a Balatonba, másik része pedig visszahelyezésre kerül. És akkor már másfél és három kiló közötti, háromnyaras, piaci pontyot kapunk – magyarázta a vezérigazgató.
Mint mondta, igyekszenek a kis ivadékokat minél nagyobb tömegben megtermelni. Ehhez azonban nem a hagyományos tógazdasági takarmányozási formát választják.
Fél hektáron harminc-negyven mázsa kispontyot tudnak előállítani. Ehhez minőségi takarmányra van szükségük, ami az első évben egy magas fehérjetartalmú haltápot jelent.
Ebben az időszakban védik a kis pontyokat a kárókatonák és más madarak ellen, amelyek nagy kárt okozhatnak az ivadékállományban.
Az egynyaras pontyok az öttől hetven hektárig terjedő nagyobb tavakba átkerülve takarmánybúzát (tritikálét) és egy kis kukoricát kapnak. Bár utóbbival vigyázni kell, mert magas a szénhidráttartalma, ami hizlalja a halat.
– De a kétnyarasnál kell is, hogy őszre megfelelő zsírtartalékot képezzenek a halak. Amikor háromnyarasak lesznek, ugyanezen a technológia mentén abraktakarmányozást folytatunk, és kihasználjuk a tavaszi, kora nyári planktonbőséget. Így csökkenhet a takarmányfelhasználás annak érdekében, hogy minél nagyobb hozamot érjünk el – tette hozzá Szári Zsolt.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BHNp. Zrt. FB-videó képernyőfelvétel)
