Az aszály, a tartós hőség és a vízhiány következtében mintegy 150 tonna hal pusztult el a rétimajori halastavakban. A közvetlen állományveszteség értéke megközelíti a 165 millió forintot. A kár azonban nemcsak gazdasági: Magyarország egyik legjelentősebb, gazdálkodással fenntartott vizes élőhelyrendszere is veszélybe került.
Minden korábbinál súlyosabb helyzet alakult ki az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi halastavain – számolt be Zákonyi Botond horgász szakíró saját honlapján, a Csicsergő Balatonon.
Mint írta, a rendkívül száraz időjárás, a tartós hőség és az elégtelen vízellátás miatt több tó vízszintje kritikusan lecsökkent, egyes tavakban pedig teljes vagy részleges halpusztulás következett be.
A rétimajori halastavak hat–nyolc hete gyakorlatilag érdemi vízpótlás nélkül maradtak. Eközben ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán – csökkentett vízmennyiséggel ugyan, de – továbbra is zajlik az öntözéses növénytermesztés.
A vízrendszer fizikai adottságai miatt a feljebb elhelyezkedő vízhasználók kivételei után a lejjebb fekvő halastavakhoz már nem jut el a halállomány fenntartásához szükséges vízmennyiség.
Az Aranyponty Halászati Zrt. a helyzet jogi és szakmai felülvizsgálatát hivatalosan kezdeményezte.
A társaság hangsúlyozza: nem valamely hatóság vagy más gazdálkodó megtámadása a cél, hanem annak elérése, hogy rendkívüli vízhiány idején a rendelkezésre álló víz elosztása az egyes vízhasználatok tényleges következményeit, az élő állatállomány szükségleteit és a természetvédelmi értékeket is figyelembe vegye.
„Nem felelőst keresünk, hanem megoldást. Ugyanakkor láthatóvá kell tenni azt az ellentmondást, hogy miközben a halastavakhoz hetek óta nem jut el az állomány életben tartásához szükséges víz, ugyanennek a vízbázisnak a felső szakaszán továbbra is folyik az öntözés. Egy halastó esetében a vízhiány nem csupán terméscsökkenést okoz: az élő állomány azonnal pusztulni kezd, vele együtt pedig egy nemzetközileg is elismert vizes élőhely kerül veszélybe” – mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója.
A becsült halpusztulás jelenleg megközelíti a 150 tonnát, a közvetlen állományveszteség értéke pedig mintegy 165 millió forint.
A legnagyobb mennyiségi veszteség a piaci méretű halállományt érte, de jelentős kár keletkezett az egy- és kétnyaras növendékhalakban, valamint a többéves, tenyésztésre használt anyahalállományban is.
Az anyahalak a következő generációk genetikai és szaporítási alapját jelentik. A most elveszett növendék-és tenyészállomány nem pótolható egyetlen következő termelési szezonban: helyreállítása még megfelelő körülmények között is hosszú éveket vesz igénybe.
Nem egyszerűen halastó, hanem nemzetközileg elismert vizes élőhely A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000-terület, valamint a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
Fotók megtekinthetők ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Csicsergő Balaton FB-oldal)
