Egyeztető megbeszélést tartottak a Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása és helyreállítása érdekében az illetékes megyei kormányhivatalok, megyei önkormányzatok, vízügyi igazgatóságok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, nemzeti parkok képviselői a Lakitelek Népfőiskolán, január 25-én, kedden.
A Duna-Tisza közén – ahol a 20. század elején még mintegy 600 természetes tó volt – mára csupán fennmaradt elnevezéseik emlékeztetnek a hajdani természetes vizekre. A magasabb területeken a térség talajvízszintje 3-5 métert vagy azt meghaladó mértékben is süllyedt, főleg az utóbbi évtizedek aszályos időjárásai miatt – olvasható a felegyhazikozlony.eu oldalon.
A klímakutatók szerint az éghajlatváltozás hazánkban szárazabbá és melegebbé teszi a klímát, ami szélsőséges vízállapotok kialakulásához vezet. A klímaváltozás hatásai mellett az elmúlt évtizedek emberi beavatkozásai is érzékenyebbé tették a térség vízegyensúlyát, egyes előrejelzések szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata.
Az elmúlt száz évben rendszeresen felmerülő probléma volt a Homokhátság vízpótlásának megoldása. Több éves előkészítő és egyeztető munka eredményeként, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kezdeményezésére született meg 2020-ban a Homokhátság vízgazdálkodási állapotának javítása, helyreállítása című kormányzati döntés-előkészítő tanulmány, amely hét fejlesztési célterületet határozott meg a Duna-Tisza közén.
A kormány 2020. december 31-én kelt határozatában 1,7 milliárd forint támogatást nyújtott az OVF részére a Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása, helyreállítása című projekt előkészítésének finanszírozására, amelyből a fejlesztés első ütemének tervei valósultak meg.
Már ez a döntés hatalmas lépés volt a Duna-Tisza köze életében, a projekt azonban egy újabb elemmel bővült, így a 2020-ban elindult projekt második ütemének előkészítésére újabb 4,5 milliárd forint támogatást nyújtott a kormányzat.
Ilyen mértékű szakmai előkészítő munka a Duna-Tisza köze ökológiája érdekében nem történt az elmúlt 100 esztendőben. Több évvel ezelőtti becslések szerint a vízgazdálkodási és tájhasználati beavatkozások teljes megvalósítási költsége eléri a 190 milliárd forintot.
Az első ütem tervezése 2022 nyarára elkészül, ezt megfelelő forrás rendelkezésre állásakor a közbeszerzés és a kivitelezés fogja követni. Első lépésként a Homokhátság északi gerincének vízpótlására kerül sor Dunaharasztinál. A Duna-völgyi főcsatorna, víztározók és megújuló csatornarendszereken keresztül egészen Cegléd, Nagykőrös és Lajosmizse térségéig megvalósítható a vízpótlás.
A Homokhátság keleti részének vízpótlása a Tisza vízkészletének felvezetésével történik. A rendszer lehetővé teszi Tiszaalpár, Nyárlőrinc, Lakitelek és Szentkirály települések területén a felszíni vízhiány csökkentését.
A Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlása és vízvisszatartása a tervek szerint állami főműveken valósulhat meg, ezzel lehetőséget kínálva további lokális projektek kapcsolódásához.
Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselőjeként kiemelt feladatának tekinti a terület sajátosságaihoz illeszkedő, az ökológiai állapot javítását szolgáló fejlesztések kivitelezését a Kiskunságban, a Duna-Tisza közén. Mindezen fejlesztések a lakosság térségben való megmaradását és életfeltételeinek javítását célozza a jövendőnek.
A megbeszélést megtisztelte jelenlétével Nemesi Pál, a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.
Javíthatja a csatornák vízszállító képességét a vízügy új kotrógépe. Részletek ITT!
Hajozhatóvá teszik a Sió-csatornát, indulnak a meder-helyreállítási munkálatok. Tudj meg többet IDE KLIKKELVE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: MTI/H. Szabó Sándor
