A rekordközeli aszály miatt több magyarországi dunai sziget mellett már csak kiszáradt vagy kiszáradó medrek láthatók, miközben egy friss hazai kutatás szerint ezek a víztestek kiemelt ökológiai szerepet töltenek be. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DNPI) munkatársaival együtt vizsgálták a nagyobb dunai szigetekhez kapcsolódó mellékágakat, és arra jutottak, hogy ezek az élőhelyek legalább annyi halfajnak adnak otthont, mint a főmeder.
A kutatás szerint számos olyan halfaj is megtalálható a mellékágakban, amely a főmederben nem fordul elő. A csendesebb, sekélyebb és változatosabb élőhelyeket biztosító vízterületek természetes bölcsőként működnek, ahol a halak és számos más vízi élőlény búvóhelyet, táplálékot és kedvezőbb körülményeket talál – olvasható a BLKI közleményében.
A kutatás eredményeit rangos nemzetközi szaklapban publikálták, a megállapítások pedig különösen időszerűek a mostani aszályos időszakban. Sok dunai mellékág ugyanis teljesen vagy csaknem teljesen kiszáradt.
A kutatók szerint ami a partról nézve csupán kiszáradó vagy már kiszáradt medernek tűnik, az a vízben élő fajok számára élőhelyeik eltűnését jelentheti. A Duna jövője ezért nem csupán a főmeder vízszintjétől függ. Ha a mellékágak tartósan leválnak a főmederről vagy teljesen eltűnnek, a folyó élővilága szegényebbé és sérülékenyebbé válhat.
A szakemberek úgy látják, a Duna élővilágának megőrzésében a következő évek egyik fontos feladata lehet egyes mellékágak helyreállítása, valamint olyan vízkapcsolat biztosítása a főmederrel, amely alacsony vízállás mellett is fennmarad.
A kutatás ezzel azonban nem ért véget. A DanubeLifelines európai uniós program keretében azt is vizsgálják, hogyan térnek vissza a halak a kiszáradt mellékágakba, amikor ismét megjelenik bennük a víz. Emellett arra is keresik a választ, hogy mely mellékágak helyreállítása lenne a legfontosabb a Duna halállományának és más vízi élőlényeinek megőrzése szempontjából.
A kutatási eredmények Magyarországon túlmutató jelentőséggel is bírnak, mivel közvetlenül kapcsolódnak az Európai Unió Természet-helyreállítási Rendeletének céljaihoz. A rendelet a leromlott folyami élőhelyek helyreállítását és a természetes vízkapcsolatok visszaállítását ösztönzi.
A tanulmány szerint egyes dunai szigetek és a hozzájuk kapcsolódó mellékágak megőrzése, illetve újjáélesztése nemcsak természetvédelmi kérdés lehet, hanem az uniós helyreállítási törekvések egyik kézzelfogható, helyben is megvalósítható lépése.
A mellékágak helyreállítása a víz helyben tartását is segítheti. Lassíthatja a víz lefolyását, javíthatja a környező területek vízellátását, és hozzájárulhat a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályok hatásainak mérsékléséhez.
„A dunai szigetek és a hozzájuk kapcsolódó mellékágak megőrzése kiemelt fontosságú a vízi és vízparti élővilág biológiai sokféleségének megőrzésében” – zárták a közleményt.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
