A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese szerint már nem feltétlenül indokolt a májusi pontytilalom. Dérer István azt mondta, a Mohosz az Agrárminisztériummal és számos külső szakemberrel együtt jelenleg is vizsgálja az egyes tilalmi idők helyzetét, azok távlati áthelyezését.
A Mohosz nem tervezi az általános pontytilalom általános eltörlését – nyilatkozta a Borsnak Dérer István elnökhelyettes.
– Ugyanakkor azzal én is egyet tudok érteni, hogy többek között a klímaváltozás hatásai okán a klasszikus májusi tilalom, sőt a legtöbb halgazdálkodási vízterület ökológiai állapota, lehetőségei ismeretében maga a pontytilalom már nem feltétlenül indokolt. Hozzátenném azt is, hogy az városi legenda, hogy a kihelyezett pontyok nem szaporodóképesek, sajnos a körülményekkel van a gond, nem velük. Magát a tilalmi időt egyébként a halgazdálkodó saját hatáskörében meghosszabbíthatja vagy a halgazdálkodási hatóság felé kérelmezheti a tilalom rövidítését, illetve akár a tilalom alól történő teljes felmentést is, tehát a jelenlegi jogszabályi környezet is alkalmas a változtatásokra. Hangsúlyozni szeretném, nem azzal van a baj, hogy nem ívik a hal, hanem inkább azzal, hogy nem nő fel az ivadék, de már akár az ikrakeléssel is sok helyen súlyos problémák vannak. Egy felelős halgazdálkodó horgászszervezet tudja, hogy alkalmas-e a vízterülete a természetes szaporulat biztosítására, és ha igen a válasz, akkor kötelessége óvni a felnövekvő pontygenerációkat. Ha pedig szakmailag megalapozottan nemleges a válasz, akkor jöhet a tilalmi mentesítés – mondta Dérer István.
A Mohosz elnökhelyettese arról is beszélt, hogy az Agrárminisztériummal és számos külső szakemberrel együtt jelenleg is vizsgálják az egyes tilalmi idők helyzetét, azok távlati áthelyezését.
Azt a jövőben sem a jogszabály fogja előírni, hogy a Balatonon, a Dunán vagy a Tiszán mikor lehessen vagy éppen ne lehessen pontyra horgászni, erre megmaradnak majd az említett helyspecifikus lehetőségek.
– Egy biztos: jövőre még biztosan nem változnak a tilalmi szabályok – fogalmazott Dérer István.
A Mohosz adatai alapján körülbelül 5000 tonna halat helyeznek ki utánpótlás céljából a horgásztavakba, holtágakba és az élő vizekbe a Balatonnal együtt. Ez fedezi a horgászok által kifogott 4500-5000 tonna halat.
– Ez szintén igaz, ettől függetlenül nem versenyezhetünk a természettel. Például a Dunán vagy a Tiszán egy-egy sikeres ívás többévnyi haltelepítéssel ér fel, de itt például a vízszintek kérdése is kulcskérdés egy-egy ilyen időszakban. Van még egy komoly negatív változó is, s mivel csak a kárókatonák kártétele is bőven meghaladja a horgászfogást, így már a telepítési-fogási egyenleg oldaláról nem is olyan kedvező a kép. Jól látszik, hogy a felelős halgazdálkodásra nagy szükség van és az említett kártételek mellett is tagadhatatlan eredmény, hogy ma már több hal kerül a vizeinkbe, mint amennyi az elvitel. Szerintem fontos üzenet, hogy központilag már nem kívánjuk tovább korlátozni a horgász halelviteli lehetőségeit, ezzel is ösztönözve őket a minőségi magyar hal, mint egészséges táplálékforrás fogyasztására” – mondta Dérer István.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szerint a halak korai ívása miatt időszerű lenne egyes halfajok tilalmi idejének átgondolása. Az Agrárminisztérium viszont a Pecaverzum megkeresésre azt közölte, a jogszabályba foglalt tilalmi idők többsége kellően hosszú időt jelöl meg, így jelenleg nem szükséges módosítani azokon. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI Youtube-képernyőfelvétel)
