A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) vezetői május 21-én a szervezet ráckevei székházában tartott szakmai találkozón tekintették át a két intézmény között februárban létrejött együttműködési megállapodás eddigi eredményeit, és kijelölték a partnerség jövőbeli fejlesztési irányait.
A látogatás során Gyuricza Csaba rektor és Molnár Pál, az RDHSZ elnöke áttekintették a stratégiai jelentőségű partnerség operatív lépéseit, amely szorosan illeszkedik a MATE gyakorlatorientált, innováció- és fenntarthatóság-központú stratégiájához. – olvasható a MATE közleményében.
A szakmai egyeztetésen a MATE delegációjának tagjaként részt vett Kriszt Balázs, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet (AKI) igazgatója is.
Az RDHSZ részéről a szakmai háttér megvalósítását és a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) specifikus kutatási irányait Udvari Zsolt, a szövetség ügyvezető igazgatója is támogatta, akinek tudományos munkássága szorosan kötődik a vízterület halászatbiológiai és ökológiai vizsgálatához.
A MATE az utóbbi időben jelentősen bővítette a halgazdálkodással, vízgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos oktatási portfólióját. Az elindult mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki alapszak, a haltenyésztő mérnök mesterszak, valamint a hidrobiológus mesterszak hallgatói számára a folyamatos gyakorlati képzést az RDHSZ biztosítja.
A szövetség magasan képzett szakembergárdája, 143 hektáros tógazdasága, valamint a székház alagsorában működő Halkeltető Állomása páratlan lehetőséget ad a halszaporítás és ivadéknevelés gyakorlati aspektusainak, valamint a vízi környezet védett természeti értékeinek bemutatására.
A megállapodás értelmében a MATE AKI kutatói és a szövetség szakemberei több évtizedes halbiológiai és ökológiai tapasztalatukkal támogatják az RSD vízrendszerének fejlesztését.
A kiemelt KFI-területek:
• Hagyományos és intenzív technológiák: Együttműködés a hagyományos tógazdasági rendszerbe nehezen beilleszthető fajok (folyóvízi keszegfajok, menyhal, compó, csuka, süllő, kősüllő, harcsa) szaporításában, valamint intenzív, recirkulációs (RAS) és hibrid rendszerű nevelési technológiáinak fejlesztésében.
• Génmegőrzés és rehabilitáció: Az RSD menti kisméretű, zárt, lefolyástalan vízi élőhelyek (lápszemek, mocsarak) őshonos, védett halfaunájának (lápi póc, réticsík, széles kárász) helyreállítása és in situ génmegőrzése a MATE AKI bevonásával.
• Inváziós fajok állománycsökkentése: Speciális halfogó készülékek és halászati technológiák kidolgozása a busafajok célzott gyérítésére a Kvassay- és Tassi-hajózsilipek üzemi területén, valamint a varsás törpeharcsa-halászat tér- és időbeli optimalizálása a környezeti háttérváltozók függvényében.
• Környezeti monitorozás és horgászat: A nagyműtárgyak hosszirányú átjárhatóságának és a telepítési szerkezetnek a vizsgálata jelölés-visszafogási programokkal. Emellett kiemelt terület a horgászattal kapcsolatos környezeti terhelések (horgászólom, csali, etetőanyag) hatásvizsgálata a horgászok aktív bevonásával.
A magyar halgazdálkodási ágazat legnagyobb kihívása a vízhiány és a vízszegény állapotokhoz való alkalmazkodás. A jövőben a felek olyan szemléletet képviselnek, amelyben a halgazdaságok vízmegtartóként és vizes élőhelyek fenntartóiként jelennek meg.
Ezen célok elérésére az RDHSZ és a MATE közösen kíván részt venni hazai (Hu-Rizont, NKKPDR) és nemzetközi (Horizon Europe, LIFE, INTERREG) innovációs pályázatokban, hatékonyan ötvözve az egyetemi kutatói kapacitást a szövetség számára elérhető ágazati (TOP Plusz, MOHOSZ, NHTS) forrásokkal.
A találkozó zárásaként a delegáció tagjai az RDHSZ halgazdálkodási ágazatvezetőjének kíséretében szakmai bejáráson tekintették meg a székház alagsorában működő, modern halkeltető állomást.
Az esemény hivatalos programja a szövetség Berényi János termében zárult, amely méltó emléket állít az RSD horgászvilágának és szakirodalmának egyik legnagyobb úttörője, a „Dunai horgászkalauz” társszerzője előtt. A terem szellemisége hűen jelképezi azt a tradíciót és szakmai elhivatottságot, amelynek jegyében a MATE és az RDHSZ közösen építi a jövő fenntartható halgazdálkodását.
Megjelent egy videó is, abban Gyuricza Csaba, a MATE rektora elmondta, a jövőben is azt a célt követik, hogy az oktatás, a kutatás és az innováció egymást erősítve működjön. Ebben kiemelt szerepet szánnak a szakmai partnereknek, köztük az RDHSZ-nek, amely a gyakorlati háttérrel és a terepi tapasztalatokkal járul hozzá a programokhoz.
Udvari Zsolt, az RDHSZ ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a szövetség Magyarország egyik legrégebbi horgászszervezete, amely a Mohosz területi tagszövetségeként működik. Mint mondta, az együttműködés már rövid távon is kézzelfogható eredményeket hozott, különösen a kutatási és utánpótlás-nevelési területen.
„Nagyon sok területen nagyon szép eredményeket sikerült elérni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a halkeltető állomáson folyó munka és a tudományos diákköri szereplések is visszaigazolják a közös tevékenység eredményességét.
Udvari Zsolt kitért arra is, hogy az RSD adottságai további fejlesztési lehetőségeket kínálnak a természetes vízi horgászat, a tógazdasági haltermelés és a horgászturizmus területén. Mint fogalmazott, a szaporítási szezon eddigi eredményei bizakodásra adnak okot, és végső soron az egész halgazdálkodási ágazat, valamint a horgászok és halfogyasztók is profitálnak a fejlesztésekből.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MATE)
