Habár manapság már egyre ritkábban kerül elő angolna, előfordulását korábban nagyon sok vízterületen dokumentálta a szakirodalom.
2025. augusztus 24-én 21:30 körül a Sajó-folyó kazincbarcikai szakaszán egy határozott kapásra lett figyelmes L. A.
„Szerény horgásztudásom alapján életemben először egy angolnával találkoztam” – értesítette a horgász egy fotót mellékelve a Magyar Haltani Társaságot (MHTT).
A szakértők megerősítették, hogy valóban egy angolnáról van szó.
„A hosszú, szürke, kígyószerű test és a nagy száj minden hazai fajunktól megkülönbözteti, a hal valóban egy angolna (Anguilla anguilla)” – fogalmaztak.
Megjegyezték, hogy az angolna hosszú életű, rejtőzködő hal, a Sargasso-tengerben szaporodik.
„Mivel a Dunán a Vaskapu-erőművek megépülése óta nem képesek a tengerből felúszni, feltehetően ez a példány is egy korábbi, akár évtizedekkel ezelőtti telepítésből származik” – közölte az MHTT.
Az angolnát a korábbi szakirodalmak leírták az Öreg-Dunából, a Mosoni-Dunából, a Dunából, valamint több mellékfolyójából, így a Rábából, a Marcalból, a Lapincsból, a Rábcából és az Ipolyból is.
Előfordult már a Zala vízrendszerében, a Tapolcai-patakban, a Pecsely-patakban, továbbá a Sióban és a Kaposban.
A Tisza vízrendszeréből is fogtak már, ki angolnát így az Öreg-Túrból, a Szamosból, a Bodrogból, a Nyugati-főcsatornából, a Sajóból és a Zagyvából, valamint a Körösök vízrendszeréből, beleértve a Hármas-Köröst, a Kettős-Köröst, a Hortobágy-Berettyót, a Berettyót, a Sebes-Köröst és a Marost.
Elterjedési adatai között szerepel továbbá a Balaton, a Kis-Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó és a Tisza-tó, de számos egyéb tóból, holtágból és nagyobb csatornából is előkerült már.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitókép: MHTT)
