A SIRHA Budapest kiállításon, március 3-án megrendezett sajtótájékoztatón jelentették be a „Kapj rá!” halfogyasztást népszerűsítő kampány újabb szakaszának aktualitásait.
„A MAHOP Plusz keretében megvalósuló program rávilágít, hogy a hazai akvakultúra nemcsak kiváló minőségű élelmiszert biztosít, de a klímaváltozás elleni küzdelemben és a vízbázis megóvásában is kulcsszerepet játszik” – olvasható a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) honlapján.
A sajtóeseményen a szakma képviselői osztották meg gondolataikat a magyar halágazat jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli kitörési pontokról.
Puskás Nándor, a Mahal elnöke beszédében hangsúlyozta a magyar halgazdálkodás ökológiai jelentőségét. Kiemelte, hogy a magyar tógazdasági akvakultúra egy világviszonylatban is egyedülálló, kifejezetten környezettudatos termelési technológiát alkalmaz.
A hazai tógazdálkodás legfőbb ismérvei a MA-HAL elnöke szerint:
- A termelés során a halgazdaságok nem használnak vegyszereket és gyógyszereket.
- A halak növekedéséhez szükséges fehérjét nem külső forrásból viszik be a rendszerbe, hanem azt a tavak természetes táplálékbázisa biztosítja.
- Az ágazat nem feléli a természeti erőforrásokat, hanem fenntartja és folyamatosan megújítja azokat.
A hazai 26 ezer hektárnyi halastófelületen éves szinten mintegy 350 millió köbméter vizet tartanak meg, gazdagítva ezzel Magyarország édesvízkészletét.
Puskás Nándor aláhúzta: ez a tevékenység egy rendkívül komplex gazdasági, természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási értéket tart fenn.
„Aki a magyar halakat választja, akár az ünnepi, akár a hétköznapok asztalára, az nemcsak az egészségét védi ezzel, hanem a környezetét is” – zárta gondolatait az elnök.
Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a kampány stratégiájáról és az ágazati eredményekről számolt be.
Elmondta, hogy a magyar halfogyasztás erős szezonalitással küzd, hiszen a forgalom mintegy egyharmada a karácsonyt megelőző időszakra összpontosul.
A kampány egyik kiemelt célja ezen időszak kiszélesítése, amelyre kiváló alkalmat teremt a húsvét előtti böjti időszak is.
A helyettes államtitkár ismertette a legfrissebb, 2024-es kereskedelmi adatokat is:
- A magyar halexport elérte a 6800 tonnát, míg az import 27 000 tonnát tett ki.
- Bár az import aránya magas, az export az előző évekhez képest 24 százalékos növekedést mutatott.
- A jövőbeli stratégiai cél az export további növelése és az import arányának visszaszorítása.
Szigeti Szabolcs felhívta a figyelmet a feldolgozottsági szint növelésének elengedhetetlen szükségességére is, mivel a modern fogyasztók elsősorban a szálkamentes, filézett termékeket részesítik előnyben. Ehhez a MAHOP Plusz keretében folyamatosan elérhetők a szükséges pályázati források az akvakultúra-beruházások és a halfeldolgozás támogatására.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője rámutatott, hogy bár az elmúlt években sikerült növelni a hazai halfogyasztást, Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban. Ennek javítását célozza a 2025. január 1. és 2029. december 31. között zajló, második ciklusába lépett kommunikációs kampány.
Kiemelte ugyanakkor az ágazat komoly sikereit: az afrikaiharcsa-tenyésztés 5500 tonnás volumenével az Európai Unióban az első, míg a pontytermelés a maga 16.000 tonnájával a harmadik helyen áll.
A kampány során kiemelt hangsúlyt fektetnek a földrajzi árujelzővel védett magyar fajták – mint a szilvásváradi pisztráng, az akasztói sziki ponty és a balatoni hal – gasztronómiai népszerűsítésére.
A kampányhoz kapcsolódó receptek és konyhatechnológiai leírások a kapjra.hu oldalon is elérhetők.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Mahal)
