A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) évtizedek óta vizsgálja a Balaton és vízgyűjtőjének élővilágát. A kutatások eredményei egyértelműen jelzik, hogy a tó élővilágára az egyik legsúlyosabb, ám gyakran alábecsült veszélyt az idegenhonos fajok jelentik.
A BLKI közleményében azt írja, hogy az idegenhonos fajok térnyerésének témája több lakossági és médiamegkeresés során is felmerült, ezért fontosnak tartották álláspontjuk egyértelmű ismertetését, valamint a figyelem felhívását a kedvtelésből tartott élőlények felelőtlen szabadon engedésének vagy betelepítésének következményeire.
A globalizáció kiteljesedésével egyre több távoli területről származó, idegenhonos faj jelenik meg Magyarországon.
A bekerülők közül főleg azok jelentenek veszélyt – válnak „invázióssá” – melyek nemcsak túlélnek az új környezetben, de nagy számú életképes utódot létrehozva meg is hódítják azt.
Ezek az élőlények gyakran emberi közvetítéssel kerülnek természetes vizekbe – szándékos betelepítéssel vagy akaratlan behurcolással –, majd gyorsan terjedhetnek, kiszorítva az őshonos fajokat és átalakítva az élőhelyeket.
„A károsított táplálékhálózatok, a vízminőség romlása és a parti ökoszisztémák teljes átalakulása nemcsak ökológiai, hanem jelentős gazdasági kárral is járhat a Balaton-térségben” – figyelmeztettek a kutatók.
A klímaváltozás tovább növeli a kockázatot: a melegedő telek lehetővé teszik, hogy korábban túlélni képtelennek hitt szubtrópusi-trópusi fajok is megtelepedjenek – tették hozzá.
A csavarhínár és a szúnyogírtó fogasponty példája jól mutatja, milyen gyorsan tudnak terjedni a kedvtelésből tartott melegkedvelő fajok, ha kedvező körülményeket találnak.
Ma már több akvarisztikai eredetű halfajnak – például a szivárvány-, a bíbor- és a jaguársügéreknek – is önfenntartó állománya él a Balaton vízgyűjtőjén.
„Az inváziós fajok visszaszorítása sokszor rendkívül költséges vagy gyakorlatilag lehetetlen, ezért a megelőzés a leghatékonyabb védekezés” – jelentették ki.
A kutatóintézet hangsúlyozta, hogy sem akváriumi, sem terráriumi, sem kerti tóban tartott élőlényt nem szabad szabadon engedni természetes vizekbe.
A megunt állatokat felelős befogadónál vagy kereskedésben kell leadni, a dísznövényeket pedig nem szabad élővízbe dobni.
Az idegenhonosnak vélt fajok észlelését célszerű a természetvédelmi hatóságoknak vagy a BLKI-nak jelezni.
A hatékony védekezés alapja a folyamatos monitorozás. A BLKI a kutatók és civilek által gyűjtött adatokat rendszeresen megosztja a szakhatóságokkal, hogy időben felismerhetők legyenek az ökológiai veszélyek és kezelhetők az inváziós folyamatok.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
