A Balaton keleti medencéjében egyre gyakoribb a sügérek fekete folt betegsége, amely ugyan nem okoz tömeges pusztulást, de jelentősen befolyásolja a horgászok fogyasztási szokásait. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vizsgálatai szerint a jelenség hátterében a tó sajátos környezeti adottságai és a klímaváltozás okozta ökológiai változások egyaránt szerepet játszhatnak.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a Balatoni Halak Napja (július 25.) alkalmából ismertette kutatásának eredményeit, amely a sügér (Perca fluviatilis) fekete folt betegségével (Black Spot Disease, BSD) foglalkozott.
A kutatók szerint a betegséget az Apophallus cf. lari métely lárvái okozzák. A fertőzés ugyan a jelenlegi ismeretek alapján nem vezet tömeges halpusztuláshoz, látványos megjelenése miatt mégis jelentős hatással van a balatoni sügér horgászati hasznosítására.
A BLKI 14 balatoni sügérállomány vizsgálata során azt állapította meg, hogy a fertőzés erőteljes térbeli különbségeket mutat. A keleti medencében gyakori, míg a nyugati részen ritkán fordul elő, vagy teljesen hiányzik.
A többszáz horgász megfigyeléseit összegző kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy a fekete folt betegség nem új jelenség a Balatonban, tömeges megjelenése azonban elsősorban 2015 után vált jellemzővé.
A kutatók szerint a fertőzöttségi mintázat és a horgászok tapasztalatai alapján a jelenség valószínűleg a Balaton kelet–nyugati környezeti különbségeinek, valamint az elmúlt évek klímaváltozás okozta ökológiai változásainak együttes hatásával magyarázható. Ebben szerepet játszhat a parazita életciklusában részt vevő csigák és halevő madarak eltérő eloszlása is.
A fertőzés gyakoribb előfordulását elősegítheti a jégborítás időtartamának jelentős csökkenése is. Ennek következtében a halevő madarak nagyobb számban telelhetnek át a Balatonon, és hosszabb ideig tartózkodhatnak a tónál, ami kedvezhet a parazita terjedésének.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a fekete folt betegség elsősorban a horgászok fogyasztási szokásait befolyásolja. A megkérdezett sügérhorgászok 92 százaléka fertőzött hal fogása után sem hagyja abba a horgászatot, ugyanakkor 82 százalékuk nem viszi haza az ilyen példányokat.
A BLKI szerint a fekete folt betegség nem elsősorban halgazdálkodási probléma, hanem olyan ökológiai jelenség, amely jól mutatja a természetes környezeti folyamatok és az emberi észlelés kapcsolatát.
A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy a horgászok megfigyelései értékes kiegészítői lehetnek a tudományos vizsgálatoknak, és hozzájárulhatnak a Balaton ökológiai változásainak jobb megértéséhez, valamint a társadalmi szempontokat is figyelembe vevő halgazdálkodás kialakításához.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
