Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) horgászati ágazatvezetője a november 14-én megrendezett 11. Balatoni Horgászkonferencián foglalta össze, hogyan látja a vezetett balatoni horgászatot egyszerre túravezetőként és halgazdálkodóként. Előadásában kitért arra is, hogy miért nem tiltják a Balatonon a szonár használatát.
A kísért horgásztúrák szerinte ma már messze nemcsak arról szólnak, hogy minél több süllőt fogjon a vendég – írja sonline.hu.
– Régebben elsősorban a halhúsért jöttek a vendégek, nem egyszer olyan mennyiségeket vittek haza, amelyek már nem fértek bele a szabályos keretekbe – mondta a szakember.
Felidézett egy esetet, amikor egy vitorlásról 23 süllőt szedtek le három horgásztól – a túravezető ma már nem horgásztat a tavon. Ma már sokkal inkább az olyan pillanatokra büszkék, mint amikor egy 11 éves fiú élete első nagy süllőjét fogja meg.
– Egyre több vendég csukára, harcsára, balinra érkezik, és nemcsak a süllő miatt jön a Balatonra – jelentette ki Nagy Gábor.
A halgazdálkodó szemszögéből ugyanakkor egyértelmű, hogy a kísért horgásztúrák szabályozás nélkül könnyen a halállomány rovására mehetnének. Az elmúlt években ezért jogszabályi szintre emelték ezt a tevékenységet.
– A halgazdálkodási törvénybe bekerült egy fontos kitétel, amely előírja, hogy horgászturisztikai célú szolgáltatást kizárólag a halgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet végezni – emelte ki előadásában a szakember.
A Balatonon ezt a helyi horgászrend is megerősíti: aki engedély nélkül horgásztat, halgazdálkodási bírságra és akár a területi engedély megvonására is számíthat.
Fontos elem, hogy a horgásztatók anyagilag is járuljanak hozzá az állomány fenntartásához. A hozzájárulás feltétele, hogy egy túra árát a Balaton halállományáért létrehozott alapítvány számlájára utalják, ezt az összeget kizárólag haltelepítésre lehet fordítani.
Feltétel az is, hogy a szolgáltató horgászként „büntetlen előéletű” legyen, számlaképes vállalkozásként, idegenforgalmi adóval és egyéb kötelezettségekkel is megfeleljen a jogszabályoknak.
A BHNp Zrt. saját kikötővel és horgászbarát szálláshellyel rendelkezik Keszthelyen. Felszerelt csónakok, villanymotor, kötelező felszerelések, stégek, békés halas és ragadozóhalas túrák, harcsázás – mind része a kínálatnak.
A komplexumban halfeldolgozó helyiség, grillezési lehetőség és fagyasztás is elérhető azoknak, akik megtartják a halat, a szükséges engedélyeket pedig helyben válthatják meg a vendégek.
A halfogás technikai részletei sem közömbösek. A szakember szerint
- meleg vízben a süllőt csak a lehető legrövidebb időre szabad kiemelni a vízből.
- Jó fotó akkor is készíthető, ha a hal kopoltyúja végig a vízben marad.
- Kerülni kell a száraz matrac használatát.
- Nem szabad a halat forró vagy naptejes kézzel megfogni.
- A nagy süllőt nem szabad percekig a napon tartani.
Ezek a hibák súlyos károsodást okozhatnak, még akkor is, ha a hal elsőre visszaúszik.
Nem maradt ki az előadásból a korszerű szonártechnika kérdése sem. A szonárhasználat korlátozásának gondolata évről évre felmerül, de a balatoni tapasztalat szerint egy teljes tiltás könnyen kijátszható és nehezen betartható lenne.
Nagy Gábor szerint a klasszikus értelemben vett „vermeltetés”, amikor a téli telelő halcsapatot gereblyézték, a mai enyhe telek és a folyamatos zavarás mellett már alig értelmezhető. A hangsúly inkább azon van, hogy aki a technikát használja, az betartsa a szabályokat, és ne termeljen aránytalan kárt.
Nagy Gábor előadása:
Arról, hogy a Tisza-tavon november 15-től február végéig a vermelő halállományok védelme érdekében betiltsák-e a szonárt használatát, szavazni lehet. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
