A hazai vízgazdálkodás hosszú távú átalakítását és a vízmegtartó képesség növelését szolgáló új stratégiai dokumentum készült el. Az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv a következő évtizedek vízgazdálkodási feladatainak meghatározása mellett a rövid távon megvalósítható beavatkozásokat is kijelöli.
A mintegy 600 oldalas dokumentum elkészültét Gajdos László élő környezetért felelős miniszter jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia november 5-én megrendezett „Tudomány és Parlament 2026 – Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések” című rendezvényén – írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A koncepció kidolgozását az elmúlt évek egyre súlyosabb aszályai, a csökkenő talajvízkészletek és a vízhiány fokozódó gazdasági, társadalmi és ökológiai következményei indokolják.
A 2026-os év rendkívüli csapadékhiánya ismét rámutatott arra, hogy a hazai vízgazdálkodásban a vízelvezetés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a víz helyben tartásának, a természetes vízháztartási folyamatok támogatásának és a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodásnak.
Az új koncepció és akcióterv három fő célterületet határoz meg.
1. Hosszú távú stratégiai irányok kijelölése
A dokumentum meghatározza azokat a szakmai és stratégiai irányokat, amelyek mentén a következő évtizedekben növelhető Magyarország vízmegtartó képessége, és javítható az alkalmazkodás a változó éghajlati és vízháztartási viszonyokhoz.
2. A nagy léptékű beavatkozások feltételeinek megteremtése
A következő négy év feladatait megalapozva előkészíti a szükséges jogszabályi, támogatási, intézményi és beruházási változtatásokat, valamint az oktatási, szemléletformálási, tudományos és monitoringrendszerek fejlesztését. Kiemelt cél a táji léptékű vízmegtartás feltételeinek megteremtése és a természetes vízmegtartó megoldások szélesebb körű alkalmazása.
3. Rövid távon megvalósítható projektek meghatározása
Az akcióterv a már 2026 őszétől elindítható beavatkozásokat is tartalmazza. Elsődleges cél, hogy a 2026 ősze és 2027 tavasza közötti időszakban érkező csapadék minél nagyobb része a tájban maradjon, elősegítve a beszivárgást, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletek pótlását. Mindez a következő aszályos időszakra való felkészülést szolgálja.
Jelentős vízpótlási és beruházási célkitűzések
A miniszteri bejelentés szerint a következő hat hónapban egy Balaton víztérfogatának megfelelő vízmennyiség tájba történő visszapótlását tervezik, megkezdve ezzel a hazai vízkészletekben felhalmozódott, mintegy hét Balatonnyi nagyságrendűre becsült vízhiány mérséklését.
A tervezett intézkedések megvalósításához az elkövetkező években 221 milliárd forintot irányoznak elő vízügyi beruházásokra. A fejlesztések között szerepel a meglévő csatornák és zsilipek helyreállítása, valamint a víz tájban tartását és helyben történő hasznosítását elősegítő beavatkozások megvalósítása.
A vízmegtartási célok eléréséhez ugyanakkor nem kizárólag nagyberuházásokra van szükség. A meglévő vízgazdálkodási infrastruktúra üzemrendjének módosítása, a téli vízszintek megtartása és a helyi vízvisszatartási megoldások alkalmazása is jelentős eredményeket hozhat.
A mezőgazdasági vízmegtartás ösztönzése
A koncepcióhoz kapcsolódó tervezett intézkedések a mezőgazdasági területhasználatot és az agrártámogatási rendszert is érinthetik. A vízmegtartás szélesebb körű megvalósításához szükséges a gazdálkodók megfelelő ösztönzése, különösen azokban az esetekben, amikor a víz visszatartása a közösség számára kedvező, ugyanakkor az érintett földhasználónál gazdasági hátránnyal járhat.
A miniszteri tájékoztatás szerint ezért olyan támogatási és szabályozási feltételek kialakítása szükséges, amelyek mellett a vízmegtartás a gazdálkodók számára is előnyös lehet. Emellett hangsúlyos feladat a természetes vízmegtartó megoldások beépítése a vízgyűjtő-gazdálkodási és földhasználati tervezésbe, valamint a vízkivételek tényleges vízkészletekhez és várható éghajlati viszonyokhoz igazítása.
A tudományos háttér megerősítése
A koncepció megvalósításának támogatására egy önálló vízügyi tudományos-szakmai háttérintézmény létrehozását is tervezik. Az új intézmény a korábbi Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézethez (VITUKI) hasonlóan biztosítaná a vízgazdálkodási döntésekhez szükséges kutatási, elemzési és szakmai hátteret.
A tervezett intézkedések megvalósításában a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, a vízügyi és agrárszakmai szereplők együttműködése, valamint a helyi adottságokhoz igazodó beavatkozások meghatározása egyaránt meghatározó szerepet kaphat.
Az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv részletes tartalma a dokumentum nyilvánosságra hozatalát követően válhat megismerhetővé. A végrehajtás szempontjából különösen fontos lesz, hogy a stratégiai célokhoz milyen konkrét intézkedések, finanszírozási lehetőségek és megvalósítási ütemezések kapcsolódnak.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság)
