2024. november 22. péntek | Cecília
Aktuális

Elkezdődött a kárókatonák gyérítése Csongrád-Csanád megyében

Elkezdődött a kárókatonák gyérítése Csongrád-Csanád megyében

Novembertől elkezdte a nagy kárókatona riasztását és gyérítését a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének (HECSMSZ) hivatásos halőri csapata.

Közleményük szerint idén is kiemelt támogatással kezdik meg vizein (Tisza-, a Maros-, a Hármas-Körös-folyó, Akolszögi-, Atkai-, Mártélyi-, Gyálai-holtágak, Maty-éri víztározó) a nagy kárókatona riasztási és gyérítési tevékenységét. 

„Európa északi területeiről érkező halfagyasztó madarak tömeges jelenléte évről évre nő, útjuk során a Kárpát-medence – az enyhe telek miatt – igazi svédasztal. A hazai halállomány védelme érdekébe, kötelességünk vizeinken a nagy egyedszámú kormoráncsapatok tartós jelenlétének kialakulását megakadályozni” – fogalmazott a HECSMSZ. 

A sörétes lőfegyverrel történő tevékenységét a természetvédelmi területeken történő gyérítéshez szükséges engedély birtokában, az érintett vadásztársaságok bevonásával, az engedélyben foglaltak szerint fogja végezni.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) 2022-ben is országos pályázatot írt ki, melyben a HECSMSZ pozitív elbírálást kapott, így a tervezett lőszermennyiségét is sikerült megvásárolni. 

Az engedély 2023. december 31. napjáig érvényes. A gyérítés eredményéről a HECSMSZ januárban ad majd hírt.

A gyérítés a természetvédelmi hatóság által kiadott (CS/Z02/06162-7/2022.) engedélyben foglalt kikötések betartásával végezhető: 

1. Az engedélyesnek a gyérítések pontos helyét és időpontját a gyérítés megkezdését megelőző egy héttel a Tisza és holtágai esetén a KNPI Tiszavölgyi tájegység-vezetőjének (Tajti László tel.: 06-30/4884-550), a Maros- folyó hullámtere esetén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájegység vezetőjének (06-66/313-855) be kell jelentenie.

2. A gyérítések során az illetékes természetvédelmi őr jelenlétét lehetővé kell tenni. A természetvédelmi őr a védett fajok zavarásának elkerülése érdekében idő- és térbeli korlátozásokat rendelhet el.

3. A riasztási és gyérítési tevékenység az érintett élőhelyeken és az előforduló védett fajok lehető legkisebb zavarásával végezhető.

4. Gyérítés csak abban az esetben végezhető, ha a riasztás dokumentáltan nem vezetett eredményre, és legalább 50 példány kárókatona együttesen jelent meg az adott területen.

5. Védett természeti területen riasztás és gyérítés a költési idő után kizárólag szeptember 1-jétől végezhető.

6. Nem végezhető riasztás és gyérítés a horgászati tilalom alá eső területeken, az alábbiak szerint:

⦁ Labodári-Holtág Csanytelek közigazgatás területén,

⦁ Sulymos vagy más néven Szarkás holtágon,

⦁ a Tisza jobb partján, Bordafoktól Északra 1000 méter hosszan,

⦁ A Saséri Tisza folyószakaszon és a Saséri holtágban,

⦁ Az Atkai Kis-Tiszai szigetre bevezető hídtól, a Sándorfalva 0222 hrsz.-ú csatorna holtágba való torkolatától keletre lévő Holt-Tisza ágon.

7. Nem végezhető riasztás és gyérítés fokozottan védett madárfajok (réti sas, fekete gólya, barna kánya) fészkének közelében, az alábbiak szerint:

⦁ a Körtvélyesi Holt-ág területén 

⦁ a Tisza 160,0-164,2 fkm között

⦁ a Tisza 184,0-185,0 fkm között

⦁ a Tisza 186,5-188,5 fkm között

⦁ a Tisza 191,5-192,5 fkm között

⦁ a Tisza 195,2-196,2 fkm között

a Körös 3,9-4,6 fkm között 

⦁ a Tisza 244,5-245,3 fkm között, 

⦁ a Tisza 250,8-251,5 fkm között,

⦁ a Tisza 224-225 fkm között, 

⦁ a Maros 49,0-50,0 fkm között.

8. Riasztás és gyérítés nem végezhető napnyugtától napkeltéig.

9. Nem végezhető a madarak bármilyen nemű gyérítése és gázágyús riasztása a nemzetközi vízimadár szinkron számlálási napokon, amelyek minden hónap 15. napjához legközelebbi szombati napok.

10. A gyérítésnél és riasztásnál keletkezett hulladékot (töltényhüvelyek, dobozok, madártetemek, stb.) össze kell gyűjteni és a kijelölt tárolókban kell elhelyezni.

11. A lelőtt kárókatona tetemeket maradéktalanul össze kell gyűjteni, jogszerű elszállításukról és megsemmisítésükről a kérelmezőnek kell gondoskodnia.

12. A gyérítést csak a hivatásos vadászok és a halőrök végezhetik, a fegyverhasználatra és vadászatra vonatkozó jogszabályi előírások értelemszerű alkalmazásával.

13. A lelőtt kárókatonák számáról területi bontásban az engedély lejártát követő 30 napon belül jelentést kell küldeni hatóságomnak, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságoknak.

14. A gyűrűvel ellátott példány kilövése esetén a gyűrű adatait és a kilövés időpontját és helyét haladéktalanul meg kell küldeni a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak.

15. A kárókatona gyérítése során ólomsörét használata tilos.

16. A fegyverhasználat során védett faj egyede [különös tekintettel a fokozottan védett kis kárókatonára (Phalacrocorax pygmeus)] nem károsodhat.

17. Fokozottan védett faj jelenléte esetén a természetvédelmi hatóság felfüggesztheti a gyérítést.

18. Védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között a kárókatona riasztása engedély nélkül végezhető.

19. Védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül szeptember 1. és január 31. között a kárókatona gyérítése engedély nélkül végezhető. 

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet)