A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése, így az őszi haltelepítések időszakában a halőrök országszerte fokozottan vizsgálják az előírások betartását. Szeptember óta az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg inváziós ezüstkárászok telepítését a hazai halgazdálkodási vízterületeken, több esetben pedig eljárás indult a feltárt szabálysértések miatt – olvasható a Nébih közleményében.
Az ősz a tógazdaságok számára a nagy lehalászások kezdetét jelenti, amikor a haltermelők szembesülnek a befektetett munka eredményével. A lehalászott zsákmány ekkor kerül a nevelőtavakból a téli raktározásra kialakított telelőtavakba, egyenesen feldolgozásra vagy pedig telepítésre a hazai halgazdálkodási vízterületekbe.
Az ellenőrizhetőség érdekében a telepítések előzetes bejelentését jogszabály írja elő. E szerint a halgazdálkodásra jogosult minden tervezett haltelepítését köteles legalább 3 nappal a kihelyezést megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül realizációs bejelentésben kell beszámolnia.
A haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése az ÁHSZ kiemelt feladata. Az elmúlt 2 hónapban az állami halőrök több mint 10 esetben tartottak helyszíni ellenőrzést, melynek során 3 alkalommal indítottak eljárást, 2 esetben megtiltották a kihelyezendő hal telepítését – inváziós ezüstkárász telepítésének szándéka miatt –, további 3 esetben pedig jelenleg is vizsgálatot folytatnak a szakemberek.
A Nébih ÁHSZ felhívja a figyelmet, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján gyakori jogszabálysértés a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés.
Szintén rendszeresen előforduló probléma az engedéllyel telepíthető idegenhonos halfajok jogosultság nélküli vízbe helyezése. Mindezek a jogszabálysértések jelentős veszélyt jelentenek őshonos halállományunkra, melyek következményeként 500.000-5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szab ki a hatóság.
„Ne feledjék, hogy természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös feladatunk! Amennyiben bárki horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel kapcsolatos szabálytalanságot tapasztal, kérjük jelezze észrevételét az [email protected] e-mail címen” – zárul a közlemény.
Annyit még hozzátettek magyarázatként, hogy inváziósként (idegenszóval: invazívként) tekintünk azokra a halfajokra, melyek Magyarország vízterületein nem őshonosak és spontán módon vagy emberi tevékenység következtében kerültek be természetes vizeinkbe. Ilyen például a törpeharcsa, a busa, az ezüstkárász, az amurgéb, továbbá a razbóra és a naphal. Az invazív halfajok gyors szaporodásuk révén veszélyeztetik a növény- és halfajok sokféleségét. Az őshonos fajokat kiszorítva, gyakorta az élőhelyek elszegényedését okozzák.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Wikipedia)
