Reagált az „éhes” halászok vádemelésére a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervetek Szövetsége – számolt be a haon.hu, amelynek nyilatkozott a szervezet ügyvezető elnöke.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Hajdúböszörményi Járási Ügyészség orvhalászat vétsége és más bűncselekmény miatt emelt vádat két férfi ellen, akik tiltott eszközzel, engedély nélkül halásztak a Nyugati-főcsatornán. A vádirat szerint az eszközök elkobzása mellett közérdekű munka végzésére és pénzbüntetésre tett indítványt a vádhatóság.
A megállapított tényállás szerint a két férfi megélhetési gondjaik miatt határozta el, hogy a lakóhelyükhöz közeli főcsatornából halat fognak és azt megeszik. Az idősebbik férfinek voltak halfogáshoz szükséges eszközei: gumicsónak, evezők és halfogó hálók.
December 31-én, hajnali 3 óra körül kieveztek a vízre, és ott úgynevezett nyakzó hálókkal kifogtak egy 8 kilogrammos pontyot és egy 14 kilogrammos amurt, melyek halgazdálkodási értéke 110 ezer forint. A vádlottakat a hivatásos halőr érte tetten a gáton. Az ügyészség által kért büntetéssel azonban nem ért egyet a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége.
– Megítélésünk szerint több sebből is vérzik a történet. Halőreink az orvhalászokat a vízen, a szükséges eszközökkel, a kifogott halakkal érték tetten. Ez már arra enged következtetni, hogy nem először végezték ezt a jogszabálysértő tevékenységet, ráadásul a helyszínt korábban már halőreink felfedezték az ott hagyott hálóval, így ez is a folytatólagosságot erősíti – magyarázta Cserepes Norbert Ernő a haon.hu-nak.
A megyei szervezet ügyvezető elnökének véleménye szerint az sem állja meg a helyét, hogy a két férfi az éhezésre hivatkozott, ugyanis egy 15-ször 15 centiméter szembőségű nyakzó hálóval „dolgoztak”, amely a nagyobb halak kifogására alkalmas.
Mint fogalmazott, ezzel a kisebb halakat – amelyekből jellemzően több van a csatornában – nem lehet kiemelni.
– Magyarországon halászni kizárólag halászati engedéllyel lehetséges, amit hatóság ad ki. Mivel 2016-ban megszűnt a kereskedelmi célú halászat, így már csak úgynevezett rekreációs engedély váltható. Ez az állami horgászjegyhez hasonló: megfelelő vizsgát kell hozzá tenni, le kell adni minden évben a fogási naplót, és ugyanazok a fogási limitek vonatkoznak a halászokra, mint a horgászokra – ismertette. Ilyennel a két férfi nem rendelkezett, területi engedéllyel pedig végképp nem, mert azt a szövetség vizeire nem adnak ki.
Az ügyvezető elnök továbbá elmondta, a szabályszerű halászathoz csak varsát vagy emelőhálót használhatnak az engedéllyel rendelkezők. A két „éhes” halász viszont nyakzó hálóval tevékenykedett, ez egy műanyagszálakból öntött háló, amibe a hal, ha belemegy, akkor abban a kopoltyúja fennakad, és úgymond „felakasztja magát”.
Ez lényegében állatkínzás, amit a hatóságok nem vettek figyelembe. A két férfi biztosra ment, ugyanis 300 méternyi hosszú hálót húztak ki részletekben, a csatorna pedig azon a részen körülbelül 25-30 méter széles – mutatott rá.
A szövetség ügyvezető elnöke elmondta, a Nyugati-főcsatorna egy államilag nyilvántartott halgazdálkodási terület, amely a kezelésükben van. Erre adnak ki területi engedélyeket a horgászoknak, a bevételt pedig halasításra és őrzésre fordítják.
– Ennek fejében a horgászoknak az az érdeke és jogos elvárása, hogy azok, akik nem váltanak területi engedélyt, ne horgásszanak, ne halásszanak azon a részen, és ne vigyék el a halakat. Úgy gondolom, a tisztességesen horgászók érdekei csorbultak – fogalmazott.
Hozzátette, a halászati igazgatásban csak a tettenérés számít, így valakit csupán a háló birtoklásáért nem lehet elmarasztalni, az orvhalászokat viszont jelen esetben tetten érték, ahogy a nyakzó hálót használják, amely megalapozhatta volna a Büntető Törvénykönyvben nevesített állatkínzást.
– Ha egy horgász ilyen jogsértést követ el és azt halgazdálkodási hatóság vizsgálja, akkor a büntetés 10 ezer és 500 ezer forint bírság és legalább 3 hónap, legfeljebb 3 évig tartó eltiltás lehet. Ráadásul ez köztartozásnak minősül, így például közmunkára nem lehet átváltoztatni. Ezzel szemben ezek az emberek ledolgozzák a bírságukat. Megítélésünk szerint ez a büntetés nem szolgál érdemi elrettentő erővel – mondta Cserepes Norbert Ernő.
Halálosan megfenyegettek egy halőrt a Tassi-zsilipnél. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége)
