A régóta tervezett Civaqua-program első ütemének építése alatt elkezdődött a második ütem tervezésének előkészítése, a napokban aláírták a Civaqua-program II. ütemének előkészítési támogatási szerződését is, így készülhetnek a kiviteli és engedélyezési tervek.
A debreceni közgyűlés december 19-én, csütörtökön egyhangúlag elfogadta Papp László polgármester előterjesztését, arról döntöttek a debreceni önkormányzati képviselők, hogy Debrecen önkormányzata benyújtja pályázatát uniós forrás elnyerésére a Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Plusz kiírásra, melynek sikeressége esetén Civaqua Plusz néven valósítanak meg további beruházásokat, amelyek nagymértékben támogatják Debrecen csapadékvíz-gazdálkodási és ökológiai fejlesztéseit – írta meg a dehir.hu.
Amennyiben sikeres lesz a pályázat, a Civaqua Plusz keretében valósulhat meg az Ökopark létrehozása a Tócóvölgyben, valamint a Debreceni Vízgyűrű – egy komplex csapadékvisszatartó és hasznosító rendszer –, amely a Civaqua II.-vel integrálva teremti meg a város körül a „kék gyűrűt”, a tavak és csatornák hálózatát.
Ez a rendszer a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti, helyben tartva a csapadékot és hasznosítva a termálvizeket. Emellett tehermentesíti a csapadékvíz-elvezető rendszert is a hirtelen, nagy esőzések esetén.
A pályázat konkrét célja, hogy a települések – természet- vagy természetközeli megoldások révén – kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat: például az egyenetlen csapadékeloszlás, hirtelen lezúduló esők okozta károk, villámárvizek, belvízveszély, vagy aszály idején a vízhiány.
Támogatja a zöld- és kék infrastruktúra – azaz vízvisszatartás, vízmegtartás, vízfolyások revitalizációját, az esővíz-gyűjtés és csapadékvíz-gazdálkodás, természetalapú tájgazdálkodás – fejlesztését. A fejlesztés összköltsége megközelítőleg 5 milliárd forint.
A Vekeri-tó rehabilitációja: a Vekeri-tó az éghajlatváltozás hatásai miatt az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban száradt ki teljesen, mivel vízutánpótlása jelenleg kizárólag a lehulló csapadékból történik.
A tó északi medréből eltávolítják a nád gyökérzetével összenőtt, mintegy 15 centis felső réteget, ami lehetővé teszi a korábbi 7,2 hektáros vízfelület visszaállítását. A tófenék mélyebb kotrásra nincs szükség, helyette természetes anyagokkal erősítik meg a vízmegtartó képességet, hogy a víz ne szivárogjon el. A közel 4,5 hektáros tórészen a természetes vegetáció megmarad, biztosítva az ökológiai folytonosságot, ugyanakkor a teljes feltöltés során mintegy 2,5 hektárnyi nyílt vízfelület itt is kialakul.
A zöldinfrastruktúra-fejlesztések túlnyomó része mintegy 10 hektáron valósul meg.
A rekreációs használathoz kapcsolódva mintegy 8 ezer négyzetméteren jóléti elemek is létesülnek: a felújított stég, természetes anyagokból épülő játszótér/kalandpark, fa szerkezetű piknikhelyek, melyeket biodiverz virágos gyep telepítése egészít ki.
A Tócóvölgy Ökopark: négy tóból álló rendszer (megközelítőleg összesen 3 hektáros vízfelület) kialakítása, amelynek feladata a környező városrészekre, területekre hulló, jelenleg központi kezelésű rendszerbe elvezetett csapadékvizek helyben tartása.
A tavak és a Tócó vízminőségét és vízmennyiségét korszerű online monitoringrendszer figyeli, amelynek adatai a városirányításhoz, a Zöld Őrszemhez és a Civaqua vezérlőközpontjába is eljutnak.
Kondoros – csapadékvíz-visszatartás és termálvíz-hasznosítás:
Új tavak: csapadéktározó tavak (például Acsádi út menti víztározó, Meggyes környéki víztározó) építése az északkeleti városrészi vizek helyben tartására, természetes vízzárással.
A helyszín tekintetében, a tervezési feladatot megalapozó hidrogeológiai vizsgálat alapján kerül majd meghatározásra, hogy a Meggyes vagy az Ungvárikert alkalmasabb a városrészi vizek helyben tartására és hasznosítására. A tavak vízutánpótlását és leeresztését távvezérlésű zsilipek biztosítják.
Termálvíz-újrahasznosítás: a Nagyerdei Gyógyfürdő medencevizét leválasztják, kezelés után az Acsádi-tóba vezetik, ahol a csapadékvíz tovább hígítja. Ezzel évente mintegy 1 millió köbméter vizet hasznosítanak újra.
Kondoros revitalizáció: a csatornát természetesebb, hullámzó medervonallal alakítják át, ami lassítja a víz lefolyását és javítja a helyi élőhelyek állapotát. Emellett pihenőhelyeket alakítanak ki, és a part mentén új növényzetet telepítenek.
A projekthez kapcsolódó folyamatoknak olyan ütemben kell haladniuk, hogy 2029 decemberéig el is lehessen számolni a felhasznált forrásokkal az Európai Unióval.
Mint ismeretes, a Civaqua-program keretében már 2023 novemberében elvezették Debrecenbe a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és mintegy 15 kilométer csővezetéken, valamint a Tócó-patakon keresztül.
Minden korábbi cikkünk a Civaqua-programról elérhető IDE KATTINTVA.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitóképünk illusztráció, kép forrása: Papp László FB-oldala)
