A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély természetes tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. Rövid tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől – írja a Másfélfok.
A „napfény tavának” nevezett Velencei-tó vize 2022 szeptember elején rekordalacsony szintre süllyedt a hónapokon át tartó csapadékhiány és a tartós hőség okozta nagy párolgás együttes hatása következtében.
A meleg és az alacsony vízállás egyértelműen kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, de emellett a hirtelen lehűlések vagy felmelegedések is (ami az idei, 2025-ös májusban is történt) tömeges halpusztuláshoz vezethetnek. Ez egy öngerjesztő folyamat, ugyanis a meleg levegő erőteljesebben csökkenti a vízszintet, mely így kisebb hőkapacitással még könnyebben fel tud melegedni.
A HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) 1971-től 2024-ig tartó hosszabb időszakot lefedő mérései alapján megállapíthatjuk, hogy: a víz és a levegő nyári és éves átlaghőmérséklete között nagyon magas a korrelációs együttható, azaz nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tavit.
Szinte minden évben és évszakban elmondható, hogy a Velencei-tó melegebb, mint a levegő: különösen ősszel és nyáron, legkevésbé pedig tavasszal. Ezen évszakos viselkedés a levegő és a víz eltérő hőkapacitásával magyarázható.
A hazai átlagnál jobban melegszik a Velencei-tó és annak környezete: 1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4 Celsius-fokkal melegebb, míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett.
Az egyébként is magas nyári vízhőmérséklet nőtt a legjobban az évszakok közül, ami vélhetően a növekvő napsugárzásnak köszönhető: a tó a nappali órákban a nagyobb mértékű sugárzáselnyelés miatt jobban melegszik a levegőnél. Ezen változások 99 százalékos megbízhatósággal szignifikánsak.
Ha rövidebb, az éghajlati elemzésekben szokásosan alkalmazott 30 éves úgynevezett normál időszakok sorozatát vizsgáljuk az évszakokat külön-külön tekintve, akkor jól látható, hogy a megfigyelhető változások nem lineárisak.
A vízhőmérsékletek trendje egyértelműen növekvő ütemű minden évszakban. A kezdetben legerőteljesebb nyári melegedés lelassult, jelenleg körülbelül 2,5-3 Celsius-fok/30 év a növekvő trend mértéke. Ugyanakkor az őszi és téli trendek a 21. század legelején még egyáltalán nem mutattak emelkedést, az illesztett lineáris trendek a nyári növekedési ütemet fokozatosan elérve az utóbbi néhány évtizedben váltak erőteljesebbé.
A levegő ezzel szemben jóval változékonyabban és alapvetően kisebb mértékben melegedett (télen a 2000-es évek elejéig sokáig inkább hűlő tendencia volt jellemző), sokszor nem is fokozódó ütemben. Ez alól kivétel talán a kezdeti, tavinál nagyobb nyári melegedés és a legutóbbi három évtized (1995–2024) téli melegedése.
Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszak esetén a Pátkai- és a Zámolyi-víztározóból vízhozzáeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így ennek sincs befolyásoló hatása.
Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok (beépítettség, locsolás és a sekély felszín alatti víz használata) is állnak ezen hatások mögött. Az okozat azonban egyértelmű: a kritikus időszakokban, főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét. Ennek megfékezéséhez a globális kibocsátások mérséklésén túl azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában.
A levegő hőmérsékletének elemzéséhez a HungaroMet által összeállított legjobb hazai, minőségileg ellenőrzött, homogenizált, 1971-től 2024-ig rendelkezésre álló, úgynevezett HuClim adatbázis napi átlaghőmérsékletének Velencei-tó feletti rácspontját tekintették a kutatók.
A vízhőmérséklet elemzéséhez az 1971-től 2024-ig rendelkezésre álló, a Kdtvizig által Agárd állomáson reggel 7 órakor mért napi adatait tekintették, melyet 1986 előttre Baják Petra (University of Milan) egészített ki a Kdtvizig adataival.
Az éves vagy évszakos átlagokra vett trendbecslést lineáris regresszió illesztésével, a legkisebb négyzetek módszerével becsülték. A korreláció, azaz két változó közötti lineáris kapcsolat szorosságát a [-1;1] intervallumba eső Pearson-féle korrelációs együtthatóval adták meg. A trendegyütthatók statisztikai szignifikanciáját t-próbák segítségével vizsgálták meg.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi Kirendeltsége)
