Legalább 4 mázsa busa pusztult el Szegváron, az Akolszögi Holt-Tiszában. A halakat horgászok szedték össze egy kupacba, már legalább másfél hónapja. A haltetemek azóta is ott vannak, a kukacok eszik azokat. Egy gombabetegség támadta meg az állomány legyengült egyedeit.
Az Akolszögi Holt-Tisza a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének (HECSMSZ) a kezelésébe tartozik. A partján bűzlenek az összekupacolt, erősen bomlásnak indult haltetemek – írja a Délmagyar.
– Felháborít, hogy valakik a szegvári Akolszögi Holt-Tiszán ilyen felelőtlen módon hagyták ott a haltetemeket, amik már több mint egy hónapja a holtág partján hevernek. Ez egy lehetséges fertőzési gócpont lehet, de a puszta látvány önmagában is felháborító – panaszkodott egy horgász, Bucsányi László.
Az akolszögi holtág területe hivatalosan 52 hektár, jelenleg jó, ha 10 hektárnyi területen áll víz alatt.
– Az akolszögi holtág erősen iszapos, csak akkor kap vizet, ha a Tiszának olyan magas a vízállása, hogy a gravitáció behozza a holtágba. Utoljára 400 napja volt olyan árhullám a Tiszán, ami ezt lehetővé tette, az eltelt idő alatt a víz egy része elpárolgott, és a holtág növényzete is elszívta – nyilatkozta Oláh Szabolcs, a HECSMSZ ügyvezető elnökétől.
Jelenleg talán 1,5-1,75 méter körüli víz áll a holtág legmélyebb pontján, de van olyan része, ahol már teljesen kiszáradt, és növésnek indult benne a gaz. Ez egyébként minden tavasszal így történik, de az árhullám megtölti. Idén viszont a zöldár elmaradt.
– Tavasszal sajnos busapusztulást tapasztaltunk, de ez nem áll összefüggésben az alacsony vízállással. A télen legyengült busákat gombabetegség támadta meg. Sok a busa a holtágban, ami miatt táplálékhiány alakult ki. A busa planktonfogyasztó, és a téli időszak nem kedvez a planktonok fejlődésének. A gyengébb busák fogékonyabbak voltak erre a gombás betegségre – sorolta Oláh Szabolcs.
Nemcsak Akolszögben, a mártélyi holtágban és a szegedi Maty-éren is hasonlókat tapasztaltak.
– Jó szándékú horgászok gyűjtötték össze a haltetemeket, de mire mi tudomás szereztünk róla, már az elpusztult halak nem voltak olyan állapotban, hogy összevasvillázzuk és elszállítsuk. Ahogy a bomlási folyamat megkezdődött, megjelentek a csontik, végül emiatt maradtak ott az elpusztult halak – magyarázta az ügyvezető elnök.
Az akolszögi holtágnak nemcsak a haltetemek okoznak problémát, hanem az árhullám elmaradása is, ezért a sorsa miatt sokan aggódnak.
– Vannak halmentési célú halászatok, de a holtág rettentően iszapos, tele van fával, akadóval, ez nagyban megnehezíti a munkát. Ha nem lesz más megoldás, akkor ezzel a módszerrel élünk. Jelenleg azonban semmilyen jel nem mutat arra, hogy a víz hiánya miatt pusztult el a mintegy 4 mázsányi hal. Amíg ilyen hűvös idő marad, nem lesz gond. Most kivárunk, reméljük, hamarosan érkezik az árhullám. A Tisza vízgyűjtő területén, Kárpátalján, egyelőre biztató a helyzet. Ha minden kötél szakad, akkor kármentesítő vízpótlással szivattyúzunk majd be vizet az akolszögi holtágba – fogalmazott Oláh Szabolcs.
Az Akolszögi Holt-Tiszából szinte teljesen eltűnt a víz – ez jól látható Bodrogi Attila hódmezővásárhelyi amatőr meteorológus pár napja készített videójában.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Bucsányi László FB-oldala)
