Tóth Istvánnak, Gárdony városvezetőjének a kezdeményezésére a Velencei-tavat érintő legfontosabb kérdésekről három óra hosszat tanácskoztak február 6-án, kedden délután polgármesterek, szakemberek, politikusok, lokálpatrióták a gárdonyi polgármesteri hivatalban. A helyenként forró hangulatú megbeszélés egy nagyon határozott javaslattal zárult.
Tóth István köszöntője után elmondta véleményét vagy előadást tartott Fa Nándor, a világhírű hajós, a vármegye díszpolgára, Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, Molnár Krisztián, Fejér vármegye közgyűlésének elnöke, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (egy hónapja kinevezett) igazgatója, Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi kirendeltségének vezetője, Szabó Krisztián, a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság igazgatója, Mészárosné Hegyi Gyöngyi, Sukoró polgármestere és Trájer Csaba lokálpatrióta jogász – számolt a feol.hu.
Fa Nándor, a vármegye díszpolgára, világhírű hajós ezer szállal kötődik a térséghez, ahol pályafutása is megkezdődött.
„Olyanok jöttek itt össze, akik tehetnek, illetve kutya kötelességük tenni a tóért. Én hatéves koromtól jártam ide, de most már a hetvenegyediket taposom. Eleinte csak fürdőzőként érkeztem, amikor szinte csak vízzel megszakított nádas volt itt, később épült ki jelenlegi formájára. Ma már két otthonom van, a Velencei-tó és az óceán. Az én filozófiám: amit a Jóisten vesz el, azt a Jóisten adja vissza, ez most világosan látszik, miközben mindenki mindenkivel tárgyalt és vitatkozott, de nem igazán történt semmi. Várjuk meg, amíg megjön a víz, és aztán vigyázzunk rá!” – mondta.
Tessely Zoltán országgyűlési képviselő felidézte azt az időszakot, amikor a legnagyobb volt a baj és sikerült egy még nagyobb katasztrófát megakadályozni azzal, hogy levegőztették a vizet. „Akkor is igaz volt, ami általában igaz a magyar emberre, hogy a bajban összefog.”
A körzet képviselője beszélt a két elkészült kormány-előterjesztés (abban az időben összesen 40 milliárd forint költséget igénylő) részleteiről, amit bár később nem fogadtak el, de az abban szereplő állásfoglalások jó részét nincs okunk megkérdőjelezni. Ezek között van, hogy a meglévő vízügyi műtárgyak felújítását meg kell tervezni és el kell végezni. Bár sokak szerint aggályos a karsztvíz tóba való engedése, fontolóra lehet venni a csóri és a rákhegyi vízbázisról történő mesterséges vízpótlás megoldását, hiszen ez jelentősen növelné Székesfehérvár és a környék ivóvízellátási biztonságát is.
„A politikának irracionális olyan feladatot vennie a nyakába, ami nem dolga, hiszen ezért találták ki a természetvédelemmel, vízgazdálkodással foglalkozó szervezeteket, de azt tapasztaltuk, hogy ezek a szervezetek késlekednek, és eljött az 53 centis vízállás ideje. Tavaly 38 alkalommal tanácskoztunk arról, mit lehetne tenni, és ez nem volt értelmetlen. A Jóisten kegyelmén túl is sikerült a különböző intézkedésekkel növelni a tó vízszintjét. De nem azért jöttünk össze, hogy a múltat jobb fénytörésbe állítsuk, hanem azért, hogy ha tudunk, tegyünk, ne hagyjuk ki azt, amit megtehetnénk” – fogalmazott.
Ezek után Tessely Zoltán – jócskán meghaladva az egy-egy hozzászólásra kiszabott időkeretet – pontokba szedve ismertetett néhány lehetséges és fontos intézkedést. „Legalább abban egyet kellene érteni, hol vannak a prioritások” – utalt a Csíkvarsai rét okozta problémákra.
A pátkai és a zámolyi víztározók rendbetétele után el kell dönteni, hogy ismét halgazdálkodásra használjuk őket, vagy arra, amiért létrejöttek? – tette fel a kérdést, majd leszögezte, hogy be kell tartani a meglévő szabályokat.
„Az egész folyamat, ami 2021 óta zajlik, rávilágított, hogy nagyon sok a szabályozatlan terület. A legfontosabb üzenet 2024-re, hogy egységes szabályozási környezet jöjjön létre a Velencei-tónál, amely nem vetekszik, hanem jobb a Balaton-törvénynél” – jelentette ki.
Molnár Krisztián, Fejér vármegye közgyűlésének elnöke a partfal-rekonstrukció és más tóparti fejlesztések tényszerű eredményeit sorolta. A projekt elkészült, jelenleg a garanciális javításokat végzik. Új vendégmóló-rendszer is épül a Pannónia Szíve program keretében, miután megújultak a kikötők, mosdók épültek. Ehhez kapcsolódóan 33 kilométernyi kerékpárút készült el a tó körül. A fejlesztések folytatódnak, például a Szúnyog-sziget kikötőjénél új parkolót létesítenek.
„De bármit is csinálunk, mindig előjön a vízszint ügye” – jegyezte meg az elnök, aki egyébként sukorói lakos. Beszélt a Pátka irányából érkező vízről, a tókörnyéki árokrendszerek összefogással történő kitisztításáról, amely becslések szerint mintegy 38 centivel segítette a Velencei- tavat.
Beszámolt arról is, hogy minap engedélyt kapott a terv, azaz elhárult egy akadály a Pátkánál tervezett elkerülő csatorna kialakítása elől, azaz abban az ügyben tovább lehet lépni. Megjegyezte, akik a valóságtól eltérő véleményéket hangsúlyoznak, azok hatalmas károkat okoznak a tókörnyék turizmusának, a helyi vállalkozóknak. „Továbbra is dolgozni fogunk minden egyes centiméterért!” – zárta szavait.
A tanácskozáson bemutatkozott Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy hónapja kinevezett vezetője, aki röviden közös gondolkodásra, kompromisszumkészségre, partnerségre kért minden résztvevőt a természetvédelmi érdekek érvényesítése ügyében.
Pálinkás Imre, a Mohosz Velencei-tavi kirendeltségének vezetője sokkal többet beszélt volna, mint amennyire ideje volt, felidézte a halpusztulás okozta rendkívüli károkat, a horgászat súlyos visszaesését: költségeik növekednek, miközben a bevételük a töredékére esett vissza, állami támogatással mégis elkezdték a haltelepítési programot.
Hozzátette, a kiadott vízjogi engedélyeket felül kell vizsgálni és meg kell határozni, miként használjuk a tározókat.
Mészárosné Hegyi Gyöngyi, Sukoró polgármestere a lakosság véleményét is tolmácsolva támogatta, hogy szülessen törvény a Velencei-tóról. A szakmai ágazatok képviselőit arra kérte, hogy a jobb együttműködés és tájékoztatás érdekében látogassák a település közgyűléseit.
Szabó Krisztián, a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság vezetője, miután bemutatta gazdaságát, annak patinás múltját és a nehézségeket, azt mondta: elfogadták, hogy megváltozott a klíma és mindent megtesznek azért, hogy alkalmazkodjanak.
A hangulat a tanácskozás végén forrósodott fel, amikor Tóth István polgármester nyomatékosította a gondot, amit az eredményezett, hogy a tó érdekében létesített tározók nem azt a feladatot látják el, amiért létesültek.
„A víztározó nem azért épült, hogy egy csatornával kikerüljük, és nem azért, hogy halat neveljen” – jelentette ki, hozzátéve, „ha ez így megy tovább, kiszárítjuk a Velencei-tavat”.
Leszögezte, „a tározók alapvető rendeltetése a Velencei-tó vízszintszabályozása, minden más érdek másodlagos, és alárendelt a tó vízszintszabályozásának”.
A városvezető – miután emelt hangon arról beszélt, mennyi kárt okozott a tókörnyék településeinek és a Mohosznak az, hogy ezt a szabályt nem tartották, nem tartják be –, kijelentette, a vízhasználati engedélyeket sürgősen felül kell vizsgálni, és minden vizet a Velencei-tóba kell vezetni.
Trájer Csaba lokálpatrióta jogász lényegében mindennek a jogi hátterét részletezte, a meglévő helyzetet, még a vízügyi gyakorlatot is törvénysértőnek, jogellenesnek nevezve.
A megbeszélés végén egy zárónyilatkozatot osztottak ki a jelenlévők között, amit Gárdony, Velence, Pákozd és Sukoró polgármestere írt alá, és amely lényegében a Tóth István által képviselt véleményt fogalmazza meg, részletezi.
A „Mi van Veled Velencei-tó?” rendezvény zárásaként a Velencei-tavi települések polgármesterei az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el:
1. A Velencei-tó 1960-as években kezdődő, politikai rendszereken, kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztése a rendszerváltoztatást követő megtorpanás után az utóbbi 10 évben kimagasló volt. A tó környékén élő 30 ezer állandó lakos és a 7 ezer nyaralóingatlant időszakosan használók töretlenül bíznak csodálatos környezetünk fejlődésében. Településeinkre egyre többen költöznek. A tóparti agglomeráció Fejér Vármegye harmadik legjelentősebb népességtömörülésévé vált. Néhány éve még 200 ezer vendégéjszakát jegyző szálláskapacitásunk, valamint az állami pénzekből megépített kempingek és strandok üzemeltetői a veszteséges évek ellenére is bíznak a jövőben. A Magyar Kormány kiemelt beruházásaként hamarosan kész lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. Agárdon, a volt VVSI területén újabb épületek felújítására szintén jelentős összeg érkezett a térségbe. Büszke Velencei-tavi polgárokként minden állami szervezettől jelentőségünkhöz mért tiszteletet és bánásmódot kérünk. Mi nem szeretnénk a szovjetek által kiszárított Aral-tó sorsára jutni!
2. Támogatjuk a Velencei-tóról szóló törvény 2024-ben történő előkészítését. Bízunk abban, hogy 2025-ben az országgyűlés is támogatja javaslatainkat. Az előkészítő munkában szeretnénk részt venni!
3. Fontosnak tartjuk, hogy Gárdony, Pákozd, Sukoró és Velence mindenkori képviselő-testületei évente legalább egyszer napirendként tárgyaljanak a Velencei-tó helyzetéről. Az önkormányzatok partnerei – Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, DINPI, MOHOSZ Velencei tavi kirendeltsége – rövid beszámolójukkal segítsék az önkormányzatok munkáját!
4. Kérjük a DINPI vezetőit, hogy a Velencei-tó vízgyűjtőjén lévő, a Ramsari egyezmény szerint kiemelt védettséget élvező vizes élőhely, a Dinnyési-fertő és a Velencei-tavi Madárrezervátum érdekeit rangjukhoz illően, kiemelten kezeljék!
5. A MOHOSZ országos vezetőségétől kérjük, hogy a Velencei-tó vízjárását szabályozó tározókban hagyjanak fel a haltenyésztéssel! Elvárjuk Tőlük, hogy a kezelésükben maradt Velencei-tó vízbiztonságát és horgászati célú hasznosítását helyezzék előtérbe!
6. A Velencei-tó körüli települések, elsősorban Gárdony és Velence önkormányzatai, vállalkozói, és velük együtt Magyarország gazdasága jelentős anyagi veszteséget szenvedett el a vízhiányos években. Az országot elárasztó borzalmas képek a halpusztulásokról, a kiszáradó Velencei tóról, a kormány tehetetlenségét hangsúlyozó ellenzéki kritikák rengeteg kárt okoztak a tó körüli lakosoknak, a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak.
7. Tessely Zoltán képviselő úrtól kérjük, hogy a Velencei-tó ügyét továbbra is kiemelten kezelje! A vízgyűjtőn lévő vízfolyások, tározók felújítására az elmúlt évtizedekben alig jutott forrás. Az elmaradt karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges anyagi eszközök sem a Közép Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak, sem az önkormányzatoknak nem álltak, nem állnak rendelkezésére.
8. Segítséget kérünk Magyarország belügyminiszterétől, Pintér Sándor Úrtól. Az állami tulajdonban lévő Velencei-tó vízszintje 2020. szeptember 10-én 100 centiméterre csökkent! Később egyre alacsonyabb lett, s végül 2022. szeptemberében 53 centiméterrel 150 éve nem látott mélypontra jutott. Információink szerint 2020-tól minden vízgyűjtőn visszafogott vizet a tóba kellett volna engedni, amelyre a mai napig nem került sor. A döntések hátterét nem ismerjük. Véleményünk szerint a Pátkai-tározó teljes leengedése elkerülhetetlen. A vízgyűjtő északi részére az utóbbi években kiadott újabb és újabb vízjogi engedélyek felülvizsgálata, részleges felfüggesztése szükséges.
Egyetértünk a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály egyedi ügyben hozott jogerős megállapításával: „A Velencei-tó természetes tó, nemzeti természeti kincs, nem vizilétesítmény, annak megfelelő természeti állapotban tartása közérdek, közfeladat, nem vízhasználati kérdés.” Kérjük Pintér Sándor Belügyminiszter urat, hogy szerezzen érvényt a Velencei-tó üzemeltetési szabályzatában megfogalmazott alábbi előírásoknak! „Ennek megfelelően a fő cél, hogy a vízgyűjtőn képződő, a Velencei-tóban, A Pátkai- és Zámolyi-tározóban integrálódó vízkészletekkel úgy gazdálkodjunk, hogy a Velencei-tó vízállása az ökológiai és üdülési érdekeknek a lehető legnagyobb biztonsággal megfeleljen.” „A tározók alapvető rendeltetése a Velencei-tó vízszintszabályozása, minden más érdek másodlagos és alárendelt a tó vízszintszabályozásának.”
Az aláírók: Tóth István Gárdony, Mészárosné Hegyi Gyöngyi Sukoró, Gerhard Ákos Velence és Kardos Ádám Pákozd polgármestere.
Négy éve nem látott vízszinthez közelít a Velencei-tó. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MTI/Vasvári Tamás)
