A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakmai állásfoglalása szerint a Balaton jövője nem kizárólag a közvetlen vízparton dől el, hanem szorosan összefügg azokkal a természetes vagy természetközeli állapotban fennmaradt területekkel is, amelyek sok esetben nem állnak országos vagy helyi védelem alatt, mégis kulcsszerepet töltenek be a tó működésében.
A szakmai állásfoglalásban hívták fel a figyelmet, hogy a berkek, nádasok, zsombékosok, vizes élőhelyek, természetes gyepek és természetközeli élőlényközösségek alapvető szerepet játszanak a Balaton ökológiai stabilitásában.
„A Balaton jövője nem kizárólag a közvetlen vízparton dől el” – hangsúlyozták.
Hozzátették, hogy az elmúlt közel 150 évben, az 1855-ös állapothoz képest, a Balaton közvetlen környezetében található vizes élőhelyek területe 60 százalékkal csökkent, ami még inkább felértékeli a megmaradt területek szerepét.
Az intézet szerint a Balaton körüli ökoszisztémák összekapcsolt rendszert alkotnak. Ezek a területek menedéket biztosítanak az élővilág számára extrém környezeti helyzetekben, segítik a fajok természetes újratelepülését, jelentős szerepet játszanak a tápanyagok és szennyezőanyagok visszatartásában, mérséklik a szélsőséges csapadékesemények hatásait, valamint a Balaton biodiverzitásának alapvető fenntartói.
Az állásfoglalás szerint a jelenlegi szabályozási környezet és a Balaton Vízparti Területeinek Területfelhasználási Követelményei (BATÉK) egyes elemei lehetőséget teremthetnek olyan természetes vagy természetközeli állapotú területek beépítésére, amelyek hosszú távon a Balaton ökológiai működésének stabilitását biztosíthatják.
A kutatók hét pontban sorolták fel az urbanizáció Balatonon már tapasztalható hatásait is. Ezek között említették a nádasterületek zsugorodását és feldarabolódását, a parti élőhelyek homogenizálódását, az algavirágzások és eutrofizációs anomáliák erősödését, az idegenhonos, inváziós fajok megjelenését, a természetes szűrő- és pufferterületek elvesztését, a helyi oxigénhiányos állapotok kialakulását zárt kikötőkben, valamint a tó ökológiai ellenállóképességének csökkenését.
„A természetes és természetközeli élőhelyek elvesztése nem csupán tájképi vagy természetvédelmi kérdés, hanem a tó ellenállóképességét, vízminőségét és hosszú távú fenntarthatóságát is érintő jelenség” – olvasható a dokumentumban.
A BLK álláspontja szerint minden jelentősebb területhasználati vagy beépítési döntés esetében kiemelten szükséges a kumulatív ökológiai hatások vizsgálata, a természetes élőhely-kapcsolatok megőrzése, a vizes élőhelyek és berkek ökológiai szerepének figyelembevétele, valamint a hosszú távú klímaadaptációs szempontok érvényesítése.
A dokumentum kitér arra is, hogy a természetes ökoszisztéma megóvása közvetett módon a Balaton térségében élők és az oda látogatók egészséges környezethez való jogát is érinti. A szerzők szerint a természetközeli környezet a stresszmentes kikapcsolódás és a mentális jólét egyik alapfeltétele.
„A Balaton jövője közös ügyünk, és a jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát” – fogalmaztak.
Az állásfoglalás zárásaként kiemelték, hogy „a természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele”.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
