A tervek szerint körülbelül 400-500 hektáron végeznek majd élőhely-rehabilitációt hétmillió euró értékben.
„A Sebes-Körös medre most eléggé rossz állapotban van, viszont azt tervezzük, hogy visszaállítjuk az itteni vizes élőhelyeket, méltó és szép környezetet alakítunk ki, ami Nagyvárad tüdejévé válhat” – vázolta terveiket Pásztor Sándor, a Bihar megyei vízügyi hatóság vezetője a transtelex.ro oldalnak.
Az igazgató elmondta, hétmillió eurót hívtak le erre a célra az Országos Helyreállítási és Rezilienciatervből (PNRR). Jelenleg a tanulmányok készítésénél és a tervezésnél tartanak, és ha minden az elképzelések szerint halad, ősszel már kiírhatják a kivitelezési szerződést is.
„A 70-es, 80-as években rengeteg, bontásból származó anyagot és szemetet hordtak ide, ezt most eltakarítjuk és termőfölddel borítjuk be a területet, ahol szükséges. Az itt működött kavicsbányák helyén kialakult tavakat is beépítjük az ökológiai rehabilitációba, ezeket a víztesteket összekötjük, részévé tesszük a vizes területnek. Mivel Köröstarjánnál egy keresztirányú műtárgy épült, hallépcsőt alakítunk ki, kikerülve az akadályt, hogy a halak ismét zavartalanul felúszhassanak a folyón Nagyváradig. Ezenkívül rendbe tesszük azt a pici deltát is, ami a Pece-patak beömlésénél alakult ki” – részletezte az elképzeléseket Pásztor Sándor.
Kérdésre válaszolva elmondta, Nagyvárad fölött a Körösön sajnos több, nagy hidroenergetikai beruházásra is sor került, nagy tározók vannak a folyón, melyek nem az ő hatáskörükbe tartoznak, így nem áll módjukban ezen a szakaszon is akadálymentesíteni a folyót a vízi élőlények számára. Az igazgató azonban elárulta, Nagyvárad központjában is készülnek hallépcsőt kialakítani. Ez egy újabb projekt keretében valósulhat meg, a tervezéssel 2-3 hónap alatt végezhetnek.
„A Körös töltései Nagyváradtól a román-magyar határig elég távol vannak egymástól, helyenként néhány száz méter széles az ártér. A terület a határig 22 kilométer hosszú, becsléseim szerint 400-500 hektáron végzünk majd élőhely-rehabilitációt” – vélekedett a vízügyi szakember.
Hozzátette: azért nem tudja egész pontosan még, mert a folyóparti önkormányzatok kell döntést hozzanak arról, hogy mekkora területet adnak át a vízügynek.
Nagyvárad önkormányzata csütörtökön már határozott arról, hogy 43 hektárt 10 évre bérmentesen átenged a vízügynek. Az igazgató elmondta: a vízparti önkormányzatok, terveik szerint néhány beruházást is felvállalnak, például padokat tesznek ki, és megoldják a kivilágítást a terület egyes részein. Olyan munkák elvégzésében számítanak rájuk, melyeket a pályázatból nem tudnak finanszírozni.
Pásztor Sándor szerint igen alapos tervezési munkálatok folynak, melybe biológusokat, ökológusokat és tájépítészeket is bevontak. Különös hangsúlyt fektetnek a halfaunára, és azt is szem előtt tartják, hogy a tervezett ültetések során őshonos fafajokat használjanak. A meglévő erdős foltokat, természetesen, meghagyják. Hozzátette: magyarországi kollégákkal is tárgyalnak, hiszen a projekt érezteti majd a hatását a határon túl is.
A kirándulni vágyókra is gondolnak, ezért – egy újabb projektből – kerékpárutat terveznek kialakítani a folyó töltésén Nagyváradtól a határig.
„Remélem, alapvetően megváltozik a táj képe” – mondta az igazgató, aki szerint a megelőzésre is hangsúlyt fektetnek: teljes körű, kamerás monitorizálási rendszert alakítanak ki annak érdekében, hogy többé ne történhessen meg az, hogy valakik büntetlenül a folyó árterében szabaduljanak meg a szemetüktől.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Wikipedia)
