2026. június 7. vasárnap | Róbert
Aktuális

Horgászok rossz döntése miatt indult hajtóvadászat Debrecenben – fotókkal

Horgászok rossz döntése miatt indult hajtóvadászat Debrecenben – fotókkal

Egy különleges fogásról számoltak be a Látóképi-víztározó közösségi oldalán: az őszi szezonban két horgász jelezte, hogy egy nagyméretű teknős vette fel a halaknak szánt csalit. A horgászok a meglepetés és a döbbenet után az állatot szabadon engedték, a képeket ezt követően juttatták el a Ponty Centrum Horgász Egyesülethez.

Az egyesület tájékoztatása szerint a jó szándék ellenére az állat visszaengedése nem volt helyes döntés.

A fotók alapján kiderült, hogy nem őshonos fajról van szó, hanem kínai lágyhéjú teknősről (Pelodiscus sinensis). 

A beazonosításban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya nyújtott segítséget.

A kínai lágyhéjú teknős a hüllők osztályába, a teknősök rendjébe, azon belül a lágyhéjú teknősfélék családjába tartozik. Neve ellenére nem kizárólag Kínában őshonos, bár ott szinte mindenhol előfordul. 

Északi irányban Oroszországban is megtalálható, emellett Japánban, Koreában és Hátsó-India keleti felében is él. Színe az eltérő élőhelyek miatt változatos: háta lehet olajzöld, olajbarna vagy szürke, egyszínű vagy apró pettyekkel tarkított. Hasa fehér, esetenként szabályos szürke foltokkal. Mérete szintén változó, 25 centimétertől akár 35-40 centiméterig is megnőhet.

Rendkívül agresszív, ideges természetű, ragadozó életmódot folytató állat, amely mindenre támad. 

Fő táplálékát halak, csigák, rovarok, szúnyoglárvák, rákok és férgek alkotják. Ideje nagy részét a víz alatt tölti, a vízből jellemzően csak a tojásrakás idején jön ki.

Felmerült a kérdés, miként kerülhetett a kínai lágyhéjú teknős a Látóképi-víztározóba. Az egyesület közlése szerint valószínűleg akváriumban tartották, majd amikor kinőtte azt, szabadon engedték. 

A Látóképi-víztározó felhívta a figyelmet arra, hogy a felelős állattartás nemcsak a kutyákra, macskákra vagy más hobbiállatokra vonatkozik, hanem az akvarisztika világában is fontos. Ennek hiányára példaként említették a Hévíz-csatornát, a Balatont, valamint több Pest vármegyei vizet, ahol nem őshonos fajok jelentek meg. Ezek az élőlények veszélyt jelenthetnek az élővilágra, akár őshonos fajok és növények eltűnését is okozhatják.

A Ponty Centrum Horgász Egyesület közleménye szerint tavasszal hasonló teknőst fogtak a tatabányai Csónakázó-tóban is, ahol nem egyetlen példány élt. Azt, hogy a Látóképi-víztározóban mióta van jelen az állat, vagy esetleg több egyed is él-e ott, nem lehet tudni.

Az egyesület a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának segítségével tavasszal csapdák kihelyezésével próbálja majd befogni a teknőst, az egyeztetések jelenleg is zajlanak. 

Befogadó intézmény – állatkert vagy park – is lenne, ahol az állat számára helyet tudnának biztosítani. Rejtőzködő életmódja miatt azonban a befogása nem ígérkezik egyszerű feladatnak.

A Ponty Centrum Horgász Egyesület az kéri, aki meg tudja fogni a teknőst, vagy látja az állatot, semmiképpen se helyezze vissza a tóba, hanem értesítse az egyesület munkatársait.