Jelenleg ezerötszáz magyar halgazdálkodási szakember képzésére mutatkozik igény, de a genetika és a szaporaság is a magyar halgazdálkodás jövőjének kritikus tényezői. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) horgászvezető szakirányú továbbképzés, hidrobiológus és angol nyelvű halgazdálkodási mesterszak alapítását is tervezi.
Nettó importőrei vagyunk az akvakultúra termékeknek, holott a magyar halgazdálkodási innovációkat világszerte elismerik. Szerencsére azonban minden adottsággal rendelkezünk, hogy ezen változtassunk. Van mit fejlődni a feldolgozottság növelése és a választék bővítése terén és az őshonos fajokban rejlő potenciált is ki kell használni – hangsúlyozta Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a Gödöllői Halászati Horgászati Szakember Találkozó január 27-i megnyitóján, amelyről az agrokep.vg.hu számolt be.
A csúcstechnológiák fejlődéséhez illetve hazai és nemzetközi teljesítményünk növeléséhez az ágazatban humán erőforrás bővítésére van szükség; jelenleg ezer-ezerötszáz szakember képzésére mutatkozik igény. Az agráregyetem pedig ezt felismerve angol nyelvű halgazdálkodási mesterszak alapítását is tervezi. Az egyetem rektora szerint az akvakultúrában felhalmozott tudás az ágazat GDP-hez való hozzájárulásánál is értékesebb.
Európán kívüli országok nagykövetei első helyen említették a MATE-val való együttműködés bővítésének szándékát a halgazdálkodás területén. Az intézmény az angol nyelvű mesterszak megalapítása és indítása mellett magyar nyelven mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus BSc szak, horgászvezető szakirányú továbbképzés és hidrobiológus MSc biotikus szakirány indítására is készül.
Törekvéseiket az is elősegíti, hogy majdnem minden halgazdálkodási cégnél és szakigazgatási szervnél dolgozik volt hallgatójuk – mondta Dr. Urbányi Béla, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet igazgatója, hozzátette, a szervezeti egység munkatársainak 41 százaléka rendelkezik doktori fokozattal.
Az emberi halfogyasztás 51 százalékát az akvakultúra-termelés állítja elő, ami 2030-ra elérheti a 60 százalékot. Márpedig az emberiség jó életminőségének fenntartásához az állati fehérje ellátásnak most is jelentős szerepe van és még fontosabb lesz a jövőben Dr. Horn Péter akadémikus, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja szerint, aki a haltenyésztés jövőjét a genetikai programok alkalmazásában látja.
A haltenyésztés termelése az elkövetkező 13 évben megduplázódhat az állományok intenzív szelektálásával és a genetikai vonalak javításával.
A kritikus tényező a szaporaság. A kevésbé szapora ágazatokban ugyanis rendkívül nagy takarmánymennyiséget igényel a szülőpopuláció fenntartása, ami a halfajokkal szemben jelentős versenyhátrány.
Az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet elismerését idén Dr. Mézes Miklós akadémikus nyerte el.
A Gödöllői Halászati Horgászati Szakember Találkozóról bővebben ITT olvashatsz.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: kormorankikoto.hu)
