A Dunában, a Mosoni-Dunában, a Rábában és az Ipolyban is igazolták az amur ívását halkutatók, akik az elmúlt három és fél évben végzett terepi felméréseiket és a citizen science módszerekkel történt adatgyűjtéseiket összesítették.
Az amur (Ctenopharyngodon idella) és a fekete amur (Mylopharyngodon piceus) két, Távol-Keleten őshonos halfaj. Hazánkba a volt Szovjetunió tagállamaiból, valamint Kínából hozták be, elsősorban tógazdasági hasznosításra.
Weiperth András és Berényi Dániel András azt írja a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján megjelent publikációban, hogy az évtizedek alatt természetes vizeinkbe kihelyezett amurállomány mára hazánk több folyójának vízrendszerében szaporodik, de a Duna hazai szakaszáról eddig kevés publikáció említi ezt, valamint ivadékok és juvenilis egyedek előfordulását.
„A fekete amurt a tógazdaságok mellett zártnak tekinthető horgászvizekbe is telepítik, elsősorban horgászati céllal. Természetes vizeinkbe kijutva mindkét faj károsan hat azok ökológiai állapotára. Az elmúlt években az idegenhonos halfajok kihelyezésének könnyítését, illetve egyes fajok védelmét szorgalmazó intézkedésekkel párhuzamosan egyre több szervezet emeli fel szavát természetes vizeink védelme érdekében. Az utóbbi évtizedben végzett halbiológiai felmérésekben és a horgászok fogásai során egyre többször lehet mindkét faj egyedeivel találkozni” – közölték a halkutatók.
A 2022 márciusa óta végzett terepi felméréseik, illetve a külső forrásokat is felhasználó citizen science módszerekkel történő adatgyűjtéseik során az amur juvenilis egyedeit a következő helyeken sikerült kimutatni vizeinkben:
1. A Duna szigetközi szakaszán (47,852408É, 17,520740K; 47,832042É, 17,542812K; 47.984954É, 17,325342K, 47,961209É, 17,351774K; 47,927918É, 17,400140K; 47,838458É, 17,518215K; 47,846754É, 17,502974K; 47,811256É, 17,651402K).
2. A Mosoni-Dunában (47,825783É, 17,371295K; 47,695818É, 17,643998K; 47,736285É, 17,769234K) és a folyam főágában (47,792223É, 17,616797K; 47,750100É, 17,739576K; 47,748443É, 17,749322K; 47,741179É, 17,767899K; 47,747180É, 17,755913K; 47,737276É, 17,888195K; 47,752669É, 18,060124K; 47,736575É, 18,181530K; 47,736575É, 18,181530K; 47,732813É, 18,321132K; 47,733664É, 18,326561K; 47,765687É, 18,697987K; 47,752564É, 19,082746K; 47,543343É, 19,062097K; 47,562903É, 19,070995K; 46,571815É, 18,883848K).
3. A Duna újpesti (47,561002É, 19,075492K), lágymányosi (47,462974É, 19,058630K), hárosi (47,403142É, 19,027537K) és kisapostagi öblében (46,881336É, 18,933379K).
4. A Rába sárvári (47,246703É, 16,953935K) és győri részén (47,676147É, 17,619853K).
5. Az Ipoly tésai (48,024939É, 18,820518K) és letkési szakaszán (47,880922É, 18,764770K).
A horgászok adult fekete amurok fogásáról számoltak be a Rába nicki (47,382968É, 17.033149K), a Mosoni-Duna győri (47.695196É, 17.620864K), valamint a Duna egykori főágát és a pulai mellékágat összekötő hallépcső alvízi szakaszán (47,793498É, 17,646454K).
A Duna hazai vízrendszerében az amur változó korcsoportú, valamint a fekete amur adult egyedeinek megjelenését, illetve sikeres terjedését igazolják a folyam hullámterén, egyes befolyókban és a mellékágakban történő észlelések.
„A horgászok által természetes vizeinkben fogott fekete amurok pedig arra utalnak, hogy az illegális telepítések, illetve kiszökések kockázatával folyamatosan számolni kell hazákban” – hívta fel a figyelmet Weiperth András és Berényi Dániel András.
A cikkben bemutatott kutatás a Széchenyi Terv Plusz program keretében az RRF-2.3.1-21-2022-00008 számú projekt támogatásával valósult meg.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
