Több lényeges ponton módosulhat a balatoni horgászrend 2027-től. Csökkenne a ponty legkisebb kifogható mérete, 70-ről 80 centiméterre emelkedne a felső mérethatár, szigorodnának a süllőre, a csukára és a harcsára vonatkozó napi elviteli szabályok, miközben eltörölnék a harcsa napi 15 kilogrammos korlátozását. A legnagyobb változásokat az élőképes szonárok használatának szabályozása hozhatja. Jegyáremelés is lesz, de annak mértéke még nem ismert.
A tervezett módosításokat Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) horgászati ágazatvezetője ismertette a Balaton Horgász Konferencián november 13-án.
A BHNp Zrt. november 16-án kelt dokumentumában részletesen ismertette a tervezett változtatásokat, amelyeket a Balaton körüli horgászegyesületeknek, a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), valamint az érintett megyei tagszervezeteknek is megküldött véleményezésre. Az észrevételeket és javaslatokat november 30-ig várják a [email protected] e-mail-címre.
A javaslatokat a jelenleg érvényes, 2026-os balatoni horgászrenddel összevetve mutatjuk be.
Kevesebb süllőt, csukát és harcsát lehetne naponta megtartani
A jelenlegi szabályozás szerint a felnőtt horgász két bottal horgászhat, és naponta legfeljebb öt darabszám-korlátozás alá tartozó halat tarthat meg, amelyek közül legfeljebb három tartozhat egy fajhoz.
Ez a főszabály megmaradna, de a tervezet fajonként is szigorítana. Süllőből, kősüllőből, csukából és harcsából naponta legfeljebb két-két példány lenne elvihető, balinból pedig továbbra is csak egy.
A darabszám-korlátozással nem védett őshonos halakból a napi 10 kilogrammos keret nem változna.
Jelentősen átalakulna az éves süllőkvóta
Az éves elviteli korlátozásoknál is fontos különbségek lennének a jelenlegi és a tervezett szabályozás között.
A 2026-os horgászrend szerint a felnőttek évente 100, az ifjúsági horgászok 50, a gyermekek pedig 20 darab darabszám-korlátozással védett halat tarthatnak meg. A ragadozó halakra külön felső határ vonatkozik, a felnőtteknél 60, az ifjúságiaknál 30, a gyermekeknél 10 darab.
A jelenlegi szabályozás a nagy fogassüllőket külön is védi. Az öt kilogrammot elérő vagy meghaladó példányokból a felnőttek legfeljebb 10, az ifjúsági horgászok négy, a gyermekek pedig egy darabot tarthatnak meg évente.
A tervezet megtartaná az éves összesített és a ragadozóhal-kvótákat, de új, külön fogassüllő-korlátozást vezetne be. A felnőttek évente legfeljebb 40, az ifjúsági horgászok 20, a gyermekek pedig öt fogassüllőt tarthatnának meg.
Az öt kilogrammot elérő vagy meghaladó fogassüllők esetében továbbra is külön korlátozás maradna, de a felnőttek számára a jelenlegi 10 helyett öt, az ifjúsági és gyermekhorgászoknak pedig egy-egy példány lenne a felső határ.
Kisebb pontyot lehetne elvinni, nagyobb példányt kellene visszaengedni
A ponty méretkorlátozásánál mindkét irányban változtatást terveznek.
Jelenleg a ponty legkisebb kifogható mérete 35 centiméter, a tervezet ezt 30 centiméterre csökkentené, vagyis megszűnne a balatoni szigorítás, és az országos szabályozáshoz igazodna.
A felső mérethatár ezzel párhuzamosan 70-ről 80 centiméterre emelkedne. A jelenlegi horgászrend szerint a 70 centiméternél nagyobb pontyokat kötelező visszaengedni, a tervezet viszont már csak a 80 centiméternél nagyobb példányok megtartását tiltaná.
Megszűnne a harcsa napi 15 kilogrammos korlátozása
A harcsahorgászokat is érintő változás lenne a napi mennyiségi korlátozás eltörlése.
A jelenlegi szabály szerint harcsából egy nap alatt legfeljebb 15 kilogramm fogható ki. Ha a horgász egyetlen hallal átlépi ezt a határt, megtarthatja a példányt, de aznap már nem vihet haza több harcsát. A tervezetből ezt a teljes rendelkezést törölnék.
Vízállástól függetlenül lehetne alkalmazni a besétálós módszert
A behúzós horgászat szabályozásából kikerülne az úgynevezett besétálós módszerre vonatkozó korlátozás is.
A jelenlegi előírás szerint a vízben történő begyaloglással, majd dobással bejuttatott végszerelékekkel való horgászat behúzásnak minősül mindaddig, amíg a Balaton átlagos vízállása meghaladja a 80 centimétert.
A tervezet ezt a mondatot törölné, így a módszer vízállástól függetlenül szabadon alkalmazható lenne.
Új jegyet vezetnének be az élőképes szonárok használatához
Az egyik legjelentősebb változtatás az élőképes szonárok használatát érintené.
A tervezet szerint a Balatonon és vízrendszerén tilos lenne élőképes szonárt használni, illetve horgászfelszerelést és ilyen készüléket egyidejűleg a horgászhelyen vagy vízi járműben tartani.
Kivételt azok jelentenének, akik vállalják az úgynevezett általános extra területi jegy kiváltását és a hozzá kapcsolódó külön horgászrend maradéktalan betartását.
Az új jegytípusból éves, 24 órás, 72 órás és 10 napos változatot is kialakítanának. A jogosultság a horgászmódszereket tekintve lefelé kompatibilis lenne, az eddigi általános jegyhez hasonlóan.
Az élőképes szonárral horgászóknak az erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben önkéntesen meg kellene adniuk annak a helynek a GPS-koordinátáit, ahonnan a készülékkel felszerelt vízi jármű elindul, illetve ahol a horgászat közben vagy annak végén partot ér.
Az általános extra jegyet kizárólag elektronikus fogási napló használatával lehetne kiváltani.
A vezetett horgásztúrákon részt vevő vendégek külön feltételekkel használhatnának élőképes szonárral felszerelt vízi járművet. Ehhez nem kellene általános extra jegyet váltaniuk, általános vagy turista időszaki jeggyel is horgászhatnának, ha a túravezető rendelkezik a szükséges hozzájárulással, regisztrált horgászturisztikai szolgáltató, és vállalja a külön horgászrend betartását, valamint vendégeiért is felelősséget vállal.
A külön szabályzat az etikai normákat és a nagy süllőkkel való helyes bánásmódot is tartalmazná. Az öt kilogrammot meghaladó példányokra úgynevezett „kvázi C&R” elvet vezetnének be.
A horgászokmányokat is a horgászhelyen kellene tartani
A tervezet több új általános előírást is bevezetne. Ezek szerint a horgászoknak a horgászokmányokat a horgászhelyen kellene tartaniuk.
Emellett tilos lenne a darabszám-korlátozás alá tartozó halak filéjét vagy egyéb friss haltermékét a horgászhelyen tartani.
Nagy Gábor szerint ugyanis voltak, akik azt mondták a halőröknek, hogy a házban vagy az autóban felejtették a fogási naplót, és amíg bementek érte, közben beírták a kifogott halakat. Míg mások, amikor filézett halat találtak náluk, azt mondták, otthonról hozták.
„Bohózatba illő szabály lesz” – jegyezte meg a módosítójavaslatról.
A kirívó szabályszegések körét is bővítenék. Ide sorolnák a napi vagy éves kvóta kijátszására tett kísérletet, beleértve a fogási napló manipulálását, valamint az öt kilogrammot elérő vagy meghaladó, védendő nagy süllőkkel kapcsolatos szabályszegéseket. A társaság céljai között szerepel a horgászrend egyszerűsítése és rövidítése is.
Legfeljebb 30 élőképes szonárral dolgozó horgászvezető kaphatna engedélyt
A horgászturisztikai szolgáltatók szabályozását szintén átalakítanák.
Az élőképes szonárral felszerelt vízi járművekkel dolgozó horgászvezetők számára legfeljebb 30 hozzájárulást adnának ki, 2000 hektáronként egyet.
A már eddig is legálisan működő szolgáltatók elsőbbséget élveznének, a fennmaradó vagy később megüresedő helyekre pedig pályázati úton lehetne jelentkezni.
A szolgáltatók a HORINFO rendszerben kapnának saját felületet, és a vezetett horgásztúrákat is be kellene jelenteniük. Új előírás lenne az is, hogy a túra során a horgászvezető nem tarthatna meg halat.
Áremelés lesz 2027-ben
Nagy Gábor a Balatoni Horgász Konferencián bejelentette, elkerülhetetlen jövőre a jegyáremelés, annak mértéke azonban még nem ismert.
„Kérem a horgászokat, legyenek türelmesek. Fogjuk kommunikálni megfelelő időben honlapunkon” – mondta.
A Balatoni Horgászrend tervezett változásai pontokba szedve PDF-formátumban letölthető INNEN.
Nagy Gábor előadása
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BHNp Zrt.)