2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, Keszthelynél csaknem 2 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt húsz évben. A Balatont kutató szakemberek szerint ez oda vezethet, hogy az őshonos fajok akár ki is halhatnak, és a nem őshonos fajok dominálhatnak – áll a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közleményében.
A BLKI felmérése azt is kimutatta, a Balaton nyugati része főleg tavasszal és nyáron, a keleti része inkább ősszel és télen melegszik – mondta el Somogyi Boglárka, a Journal of Hydrology című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.
A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.
Ha minden így marad, tovább melegszik a Balaton
A BLKI munkatársaink archivált műholdas adatok felhasználásával azt vizsgálták, hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt húsz évben. Műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett. A hőmérsékletnövekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb, ahol 2000 és 2024 között 1,8 Celsius-fokkal emelkedett.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik.
Hogy tíz vagy húsz év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, arról nincsenek pontos számaik, mondta Li Huan, a tanulmány elsőszerzője, a BLKI kutatója, de hozzátette, már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.
„Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis tíz-húsz év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,5-0,7 Celsius-fokkal fog emelkedni évtizedenként” – tette hozzá a kutató.
Nemcsak a klímától melegszik a tó, hanem a beépített parttól is
Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, de a tó körüli városi területek (a partvonal kétharmada városias) melegíteni fogják a tavat. Ezt támasztja alá a mostani kutatás, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhetnek a hőmérsékletek.
Hozzáteszik, a részletes hőmérsékletváltozások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.
A melegebb Balatonnak nem örülnek az őshonos fajok
Az utóbbi években a Balatonnál is jellemző enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajok, például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények számára, amelyek így az őshonos fajokkal versenyezhetnek. Ha a hűvösebb körülményekhez szokott őshonos fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, akár a kihalás is veszélyeztetheti őket.
„Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb, nem őshonos fajok dominálhatnak” – hangsúlyozta Tóth Viktor társszerző, a BLKI kutatója.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
