A Magyar Haltani Társaság (MHTT) két kutatója, Juhász Máté és Harka Ákos nagyon ledöbbent, amikor szembesült azzal, hogy a Tisza-tó egy olyan részén jelent meg egy erősen áramláskedvelő, fokozottan védett faj, ahol korábban még sohasem.
A Tisza-tó Sarudi-medencéjének nyugati szélén húzódik a Tiszának egy csatornaszerű mellékága, az Eger-patakot és a Laskót is befogadó Kis-Tisza, melynek árkában egy-két méterrel mélyebb a víz, mint a medence szomszédos részein.
A kiskörei duzzasztás miatt azonban gyakorlatilag ez a meder is a tározótér részének tekinthető, mert benne szinte ugyanolyan lassan mozog a víz, mint mellette.
Ennek az ároknak a Sarudhoz közeli szakaszán (koordinátái: 47.574937, 20.611515) törpeharcsa-gyérítés céljából elhelyezett varsák egyikéből március 9-én – nagy meglepetésre – egy magyar bucó (Zingel zingel) került elő, melynek faji azonosságát az alakja és mintázata mellett az első hátúszó 13 úszósugara is megerősítette.
Ez az erősen áramláskedvelő faj a Tisza-tónak erről a részéről még sosem került elő.
„Megjelenése valószínűleg ugyanazoknak a téli áradásoknak köszönhető, amelyek nyomán a Tisza-folyó medrében is gyakoribbá váltak a reofil fajok” – írták a kutatók az MHTT honlapján.
A magyar bucó fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Nagyobb folyóink ritka előfordulású, áramláskedvelő, bennszülött faja. Nagy egyedszámú populációi a márnazónában alakultak ki, de a paduczónától a dévérzónáig jelen van, az állóvizekben nem találja meg életfeltételeit.
Ívása április-május hónapokra esik, a folyók erősen áramló homokos és sóderes szakaszain ívik, az előre elkészített fészekgödrökbe rakja le ikráit. Jól fejlett példányai a 40 centiméteres testhosszat is elérhetik.
2014-ben az Év Halának választották.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)