Egy Fehérvárcsurgó környéki kisvízfolyásban élő halak azonosításához kértek segítséget a Magyar Haltani Társaságtól (MHTT).
A halakról készült felvételeket S. A. küldte el a társaságnak, amely részletes magyarázatot adott az azonosítás menetéről.
„A halak teste erősen megnyúlt, szájuk körül bajuszszálak találhatók, pikkelyeik olyan aprók, hogy a képen nem is látszanak, mindezek alapján a halak csíkok” – írták válaszukban.
A szakemberek szerint a csíkfajok elkülönítésében elsősorban a test mintázata segít.
A réticsík oldalán egybefüggő sávok húzódnak, a vágócsíkon öt, kisebb-nagyobb foltokból álló sor figyelhető meg, míg a bolgár csík és a balkáni csík esetében három különálló sáv látható. A fehérvárcsurgói példányok azonban eltérő mintázatot mutattak.
„A képen látható halak márványos mintázata azonban nem rendeződik elkülönült sorokba, így a halak kövicsíkok (Barbatula barbatula), amit a széles, hengeres testük és a szemeik előtt lévő bajuszálaik is kiválóan alátámasztanak” – közölte az MHTT.
A kövicsík euro-szibériai elterjedésű őshonos halfaj. Elsősorban hegy- és dombvidéki patakokban fordul elő, de több nagyobb folyónk – köztük a Duna, a Rába, a Dráva, a Mura, a Tisza és a Szamos – paduc- és márnazónájában is megtalálható.
Ívási időszaka áprilistól júniusig tart. Ikráit algaszőnyegre, vízinövényzetre vagy gyökerekre rakja. Kistermetű halfaj, testhossza ritkán haladja meg a 15 centimétert.
A kövicsík természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 10.000 forint.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
