A nyári szárazság majdnem végzetes lett a Lóúsztató számára. A felújított kút segített, de a fenntartás újabb gondokat okoz.
Sikerült megakadályozni, hogy a nyári aszály miatt kiszáradjon a kiskunfélegyházi Lóúsztató, de a horgásztó vízellátása továbbra sem megoldott hosszú távon.
A helyi Kiskunsági Horgász Egyesület az önkormányzat segítségével egy régebbi kutat újított fel, így augusztusban megkezdődhetett a mesterséges vízpótlás. Az eredményről és a további nehézségekről a Félegyházi Közlöny számolt be október 29-én, Forgó Zsolttal, az egyesület elnökével és Baranyi Csabával, a szervezet titkárával folytatott beszélgetése alapján.
A helyzetet az teszi különösen nehézzé, hogy a tó vízszintje szorosan összefügg a talajvíz állapotával. Ha a talajvíz lesüllyed, a Lóúsztatóban is csökken a vízmennyiség, amit a nagy nyári meleg és a párolgás tovább súlyosbíthat.
Egy régi kút segített megmenteni a tavat
A Petőfi lakótelep mellett található, több medencéből álló tórendszernél korábban már használtak kutat vízpótlásra, ám a berendezés hosszú ideig üzemen kívül volt.
A kút felújítását az önkormányzat finanszírozta, és a vízpótlás költségeihez is támogatást nyújtott. Az augusztusban elkészült vízvételi pontból ismét vizet lehetett juttatni a tóba.
A munkálatok során a medencéket is összekötötték, hogy a beérkező víz nagyobb területen oszoljon el.
A Lóúsztató egyébként nem csupán horgászvíz. Az egykor lovak úsztatására használt területet Kiskunfélegyháza önkormányzata 2024-ben helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította.
Akár 200 ezer forint is lehet a havi villanyszámla
A vízpótlás újraindítása ugyanakkor jelentős üzemeltetési költséggel jár. A horgászegyesület vezetőinek tájékoztatása szerint a szivattyú működtetése a vízpótlási időszakban havonta akár 150–200 ezer forintos villamosenergia-költséget is eredményezhet.
Ez komoly teher egy olyan szervezetnek, amelynek a tó környezetének rendben tartásáról, a halállomány gondozásáról és a horgászati lehetőségek fenntartásáról is gondoskodnia kell.
A mostani megoldás tehát segített elkerülni a közvetlen veszélyt, de az egyesületnek tartósan fenntartható vízellátásra lenne szüksége.
A tisztított víz visszatartása lehet a következő lépés
A hosszabb távú elképzelések között szerepel, hogy a szennyvíztisztító felől érkező tisztított vizet visszaduzzasztva hasznosítsák, és a Lóúsztatót második záportározóként is bevonják a helyi vízgazdálkodásba.
Ezzel mérsékelni lehetne a folyamatos szivattyúzás szükségességét, ám a tervezett megoldás részletei még további vizsgálatot és egyeztetést igényelnek.
Más településeken is keresik a tisztított víz hasznosításának lehetőségeit. A Pecaverzum korábban beszámolt a kiskunhalasi Sóstó vízutánpótlását célzó fejlesztésről, ahol egy utótisztítást is alkalmazó rendszert terveztek a tó vízellátásának stabilizálására.
Kiskunfélegyházán ráadásul nem csak a Lóúsztató igényel gondoskodást. Az egyesülethez a Tanyasori út környékén további két kisebb tórész is tartozik, amelyek rendezésére jelenleg nincs elegendő pénz és kapacitás.
A Lóúsztatót tehát egyelőre sikerült megóvni a kiszáradástól. A következő feladat az lesz, hogy a közösség ne csak rendkívüli beavatkozásokkal, hanem hosszabb távon is fenntartható módon tudja biztosítani a vízutánpótlást.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
Nyitókép: Globetrotter19 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágva)
