Elkészült a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia első változata. A kidolgozásában a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetségének ügyvezetője, a győri Széchenyi-egyetem docense, Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna nagy szerepet vállalt.
A rendezettebb vízpart vonzerejére jó példa a Mosoni-Duna holtága, ahol az utóbbi öt évben megháromszorozódott a horgászok létszáma – olvasható a Kisalföld cikkében.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkársága számos szakember részvételével konferenciát rendezett a horgászturizmus fejlesztéséről október végén.
Korábban már készült országos horgászturisztikai stratégia, azonban időszerűvé vált egy új, a mostani helyzetnek megfelelő szakmai anyag megalkotása. Ennek 1.0-ás változatát a kerékpáros- és víziturisztikai stratégia mintájára készítette el egy tízfős munkacsoport.
– A pécsi egyetem munkatársával, Raffay Zoltánnal a nemzetközi horgászturizmust tekintettük át, majd a hazai helyzetet tártuk fel adatelemzéssel és kérdőíves kutatásokkal. Sok horgászegyesület töltötte ki a kérdőívünket, amelyben az infrastruktúra és a szolgáltatások minőségét vizsgáltuk. A másik kérdőívre mintegy ötezer horgász szánt időt, a válaszok a horgászturizmus jelenlegi állapotát tükrözik, és igényeket fogalmaznak meg a jövőre nézve – nyilatkozta az ügyvezető.
A horgászat az egyik legfontosabb szabadidős elfoglaltság, tartalmas és hasznos egészségvédő rekreációs tevékenység. Amennyiben a kormány elfogadja a stratégiát, a horgászegyesületeknek lehetőségük nyílik a hazai és uniós források megszerzésére, amelyeket a horgászturizmushoz szükséges fejlesztésekre költhetnek.
Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna azt mondta: a stratégia olyan fejlesztéseket céloz meg, amelyek nemcsak a horgászok, hanem minden, az aktív turizmusban részt vevő számára hasznosak.
– Ennek pozitív hatása lehet a Szigetközre. Olyan fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, amik nemcsak a horgászoknak jók, hanem minden, az aktív turizmusban részt vevőnek. Emellett szeretnénk népszerűsíteni vármegyénket, folyó- és állóvizeinket. Szeretnénk megmutatni az itt kifogható legnagyobb halakat, bemutatni vadregényes területünket. Bízunk benne, hogy sok pecás érkezhet hozzánk a jövőben, az ország szinte minden szegletéből és külföldről is – tette hozzá az ügyvezető.
Mint mondja: szükség van szakértelemmel rendelkező túravezetőkre, akik segítenek a pecásoknak abban, hogy hol, melyik vízen horgásszanak, milyen módszerrel.
Aztán piknikező-, sütögetőhelyszínekre, tűzrakó helyekre. Olyan tanyaházakra, amelyek szállást adnak a horgászoknak, vízitúrázóknak, kerékpárosoknak. Emellett pedig olyan területekre, ahol rendezett vízpart, kiépített stégek várják a szabadidős horgászokat.
– Ezekre eddig nem kaptunk forrást. Az ásványrárói tanyaházunkat szeretnénk fejleszteni, és nem titkolt vágyunk az, hogy Győr-Moson-Sopronban egyre több helyen várja kulturált vízpart a pecásokat – részletezte az ügyvezető.
A horgászszövetség továbbra is szeretné rendezettebbé tenni a vízpartokat. Erre pozitív példa lehet a Mosoni-Duna holtága, ahol az utóbbi öt évben megháromszorozódott a horgászlétszám, de a helyiek is szívesen sétálnak, futnak a megújult erdei ösvényen.
Az ügyvezető szerint a stratégia elfogadása nagy változást hozhat, segítheti a szövetségek és az apró, kis létszámú helyi horgászegyesületek munkáját is.
Hamarosan társadalmi vitára bocsátják a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság)
