2025. október 14. kedd | Helén
Aktuális

Régóta elpusztult simatok tetemét vetette partra a Duna Kisvácnál

Régóta elpusztult simatok tetemét vetette partra a Duna Kisvácnál

Egy elpusztult halat fotózott M. E. ismerőse Kisvácon, az elkészült képet pedig a Magyar Haltani Társasághoz (MHTT) küldték el azt tudakolva, hogy milyen tokról lehet szó.

Egy elpusztult halat fotózott M. E. ismerőse Kisvácon, az elkészült képet pedig a Magyar Haltani Társasághoz (MHTT) küldték el azt tudakolva, hogy milyen tokról lehet szó. 

Az MHTT szerint a képen látható hal már jó ideje elpusztult és partra került, ami lényegesen megnehezíti a határozást, emellett a fejének hasi oldala sem látszik. 

A száj mérete, az ajkakon lévő befűződések, illetve azok hiánya, valamint a bajuszszálak hossza és elhelyezkedése a tokfélék esetében ugyanis kiemelten fontos határozóbélyegek. 

„A viszonylag zömök test és a kúpos orr alapján elképzelhető, hogy a hal egy simatok (Acipenser nudiventris)” – írták honlapjukon hozzátéve, hogy a száj és a bajusszálak szemrevételezése nélkül nem minden esetben lehet a tokféléket faji szintig határozni. 

Sallai Zoltán, az MHTT elnökségi tagja a Pecaverzumnak elmondta, a hazai megkerülések a Dunán jellemzően a felső szakaszról, Szigetköz környékéről vagy jóval Pest alatti szakaszról származnak.

A Kisvácnál megtalált tetem akár felső területekről is lesodródhatott.

„A simatokfogás nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is szenzációnak számít” – utalt Sallai Zoltán arra, hogy szeptember 27-én a Dráva horvátországi szakaszán egy 35 kilogrammos simatokot fogtak

Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája című könyvének a második, átdolgozott és bővített kiadásában azt írják, a simatok eredetileg a Fekete- és a Kaszpi-tenger partközeli vizeinek lakója, ahonnan ívásra betorkolló folyókba vándorol.

Magyarországon korábban állandó jelenlétű hal volt, de mára meglehetősen ritka előfordulásá vándorhallá vált. Mindig is a ritkább tokfélék közé tartozott, de régebben minden nagyobb folyóvizünkben előfordult, mára azonban az utóbbi évtizedekben négy nagyobb folyónkból került elő:

– Duna (Ásványráró 1992, Gönyű 2018, Tát 2005, Ercsi 2019, Paks 2018, Gerjen 1992, Baja 1961, Báta 2009),

– Dráva (Hercegszántó 1989), 

– Mura (Murakeresztúr 2005),

– Tisza (Szabolcs 1998, Tímár 1998, Tiszalök 1957, 1979, Kisköre 1975, Hódmezővásárhely 1959, Algyő 1959).

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT)