Január 2-án közzétette honlapján a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a 2025-ös Országos Horgászrendet, amely január 1-től a 2025. horgászévre valamennyi, a Mohosz szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek szabályozásával együttesen érvényes.
I. Általános szabályozási előírások
1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit, a Mohosz által kiadott Országos Horgászrendet (a továbbiakban: OHR) vagy – ha az adott horgászvízre nem az OHR érvényes – a helyi horgászrend szabályait.
2. Az OHR a Mohosz szervezeti rendszerébe tartozó halgazdálkodási hasznosító (halgazdálkodásra jogosult) horgászszervezetek és a horgászok számára kiadott, kötelező érvényű keretszabály, amely jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat és – horgászszervezeti kiegészítés hiányában – helyi horgászrendként önállóan is alkalmazható, amennyiben ezen információ a területi jegyen egyértelműen feltüntetésre kerül. Ha helyi horgászrendként az OHR érvényes, akkor a horgászatra kizárólag a Hhvtv. és a Vhr., valamint a jelen OHR szabályai, továbbá az eseti hirdetmények az irányadóak.
3. Az OHR rendelkezései a helyi horgászrend megalkotása során kötelező érvényűek, azoktól az enyhítés irányába csak az OHR kifejezett felhatalmazása alapján lehet eltérni, a szigorítás a halgazdálkodási hasznosító döntési jogosultsága. A halgazdálkodási hatóság OHR szabályaival ellentétes, jogerős határozatai az OHR szabályait az érintett halgazdálkodási vízterületen a határozat tartalma szerint módosítják.
4. A halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben az OHR szabályait, valamint a halgazdálkodási vízterületen és annak partján alkalmazandó szabályokat kiegészítheti az általa hasznosított, kezelt egyéb területek és az infrastruktúra használatára, valamint ezen területek esetében a környezetvédelemre vonatkozó előírásokkal is. Ezen kiegészítő szabályok megfelelő jogszabályi vagy szerződéses felhatalmazás esetén a nem horgász látogatókra is kötelező érvényűek lehetnek.
5. A horgászszövetség összevont országos területi jegyrendszerébe bevont halgazdálkodási vízterületekre irányadó, külön kiadott – kibővített – horgászrend külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek és eseti hirdetmények szabályozásával együttesen érvényes.
6. Rendkívüli időjárás, árvízi készültség vagy védekezés, valamint egészségügyi, környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén jogszabály, üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán, továbbá horgászverseny, telepítés, munkavégzés esetén a halgazdálkodási hasznosító a horgászatot vagy annak módját rendkívüli tilalomként, a horgászrendet kiegészítő eseti hirdetményében átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános vagy csak meghatározott idősávra, területre kiterjedő. A halgazdálkodási hasznosító a rendkívüli tilalmakat azok hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – ide nem értve a vis maior eseteket – köteles közzétenni.
7. A horgász a horgászat kezdete előtt jogosult, egyben köteles a területi jegyen szereplő vízterületek aktuális horgászati információinak (pl. fejlesztések, telepítések, rendkívüli tilalmak) megismerésére is. A halgazdálkodási hasznosító köteles a horgászok számára az aktuális horgászati és szabályozási információk folyamatos szolgáltatására. Ez az információszolgáltatás, eseti hirdetményi közzététel a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján, valamint a közösségi oldalain kötelező, továbbá vízparton kifüggesztett hirdetményben és a halőri tájékoztatás útján is megvalósulhat. Ha a horgász egy elrendelt rendkívüli tilalomról bizonyíthatóan nem értesült vagy nem lett értesítve, akkor a tárgyban felelősségre nem vonható. Bizonyítható értesítés a HORINFO szakrendszerben nyilvántartott e-mail-címre kiküldött vagy a horgász személyes profiljának megnyitásakor megjelenő üzenet, vagy dokumentum, illetve a jogosult hivatalos honlapján határidőben megjelentetett eseti hirdetmény.
8. A horgászversenyekre vonatkozó eltérési lehetőségeket az Országos Versenyszabályzat, mint kötelező érvényű keretszabály, ennek nyomán a konkrét versenykiírás és szabályzat határozza meg. Mohosz alhaszonbérletben lévő halgazdálkodási vízterületen kizárólag a halgazdálkodási hasznosító vagy a Mohosz hivatalos versenyszervezője rendezhet horgászversenyeket.
9. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azok a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása. Ellenőrzés esetén biztosításon a helyszínen történő fizikai felmutatás vagy az e-horgászokmányok HORINFO szakrendszeren, vagy a Mohosz „Horgász” applikáción keresztül történő bemutatása értendő. Ha a horgászokmány elektronikusan vagy elektronikusan is előállításra került és a horgász egy arra alkalmas készülék (pl. tablet, okostelefon) képernyőjén azt be tudja mutatni, akkor nem kötelezhető a papíralapú okmány bemutatására. Jelen szabály az OHR vagy a helyi horgászrend, horgászrendi kivonat bemutatására is érvényes.
10. A területi jegy vásárlásával a horgász polgárjogi szerződést is köt a jegy kiadójával (halgazdálkodási hasznosítóval), s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.
11. A területi jegyhez kiegészítő jegy kizárólag az adott területi jeggyel el nem érhető, a helyi horgászrendben előre meghatározott többletszolgáltatások vagy többlet horgászati lehetőségek biztosítására adható ki.
12. A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával és a zsákmány papíralapú vagy elektronikus fogási naplóban történő rögzítésével kerül a horgász birtokába. A rögzítés kötelezően a naplóban, továbbá – a naplóvezetésre vonatkozó általános szabályokat kiegészítendően – a helyi horgászrendben meghatározott módon történhet. A halgazdálkodási hasznosító a hal elviteléért külön ellenértéket – ide nem értve a többletelvitel lehetőségéért előre megváltott kiegészítő jegy díját – nem állapíthat meg.
II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások
13. A halgazdálkodási vízterületen és annak partján a csónakos vagy a parti horgászatra általánosan engedélyezett vízterületeken, partszakaszokon – helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó külön halgazdálkodási hasznosítói előírás hiányában – az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható. A külön nem kijelölt horgászhelyek közötti legkisebb előírt távolság – a szomszédokkal történő előzetes megegyezés hiányában – 5 méter. Foglalt hely horgász általi létesítése közterületen tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások. A halgazdálkodási hasznosító helyfoglalási rendszert üzemeltethet és a helyfoglalási szolgáltatásért – a területi jegy díján túl – a szolgáltatás minőségének megfelelő kiegészítő díjat számíthat fel.
14. Statikus horgászhely (a készségek tervezett helyétől számított minimum 2,5 méteres körzetben) – külön helyi horgászrendi előírás esetén – csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét összegyűjtése, eltakarítása előzetesen megtörtént.
15. A horgászhelyen a készségek bedobása, elhelyezése csak úgy történhet meg, ha az másokra nem jelent balesetveszélyt. Víziközlekedés céljából is igénybe vett halgazdálkodási vízterületen tilos olyan horgászati módszer alkalmazása, amely alkalmazása során a vízfelszín felett a horgászzsinór a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók medrének felénél többet keresztirányban elzár.
16. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés bármilyen változata. A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a mindenkori használók kötelessége, kártérítési felelősségvállalása mellett.
17. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését köteles a halőr vagy a halgazdálkodási hasznosító felé azonnal bejelenteni.
18. A vízminőség védelme érdekében csak megfelelő minőségű (nem romlott) és a szükséges mennyiségű etetőanyag, csaliféleség használható fel. A halgazdálkodási hasznosító egyes etetőanyagok, csaliféleségek használatát, az elvihető hal horgászhelyen történő előkészítését, konyhai feldolgozását a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.
19. A horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágó eldobása is. A halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.
20. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.
21. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve – külön helyi horgászrendi előírás esetén – egyes vízterületeken csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalom nem került elrendelésre. A helyszínen frissen kivágott faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz eloltását.
22. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el. A természeti értékek károsítása szigorúan tilos.
23. A vízparton – a helyi horgászrendben szabályozott engedély hiányában – csak fém és műanyag bottartó használható.
24. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.
III. Speciális horgászrendi előírások
25. A horgászkészségek mellett – ha a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére. Ha a csalihalgyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, az a horgászvízbe vissza már nem helyezhető.
26. A halgazdálkodási hasznosító kizárólagos döntési kompetenciája a horgászati célú csónakhasználat, valamint a szonár (halradar) használatának engedélyezése vagy annak tiltása, illetve engedélyezés esetén a használat helyi horgászrendben történő szabályozása. Amennyiben a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik, a halradar használata – a november 1. és február 28. közötti vermelési időszak kivételével – engedélyezett.
27. Csónakos horgászat esetén a kikötőn és kijáratán kívül a part egyéb szabad részeinek és más csónakoknak, valamint a vízügyi műtárgyaknak 20 méternél kisebb távolságra való megközelítését, továbbá a hely tartós megjelölését a halgazdálkodási hasznosító a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.
28. A horgászcsónak, horgászhajó használója, valamint a halgazdálkodást támogató hajó üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen.
29. A halgazdálkodási hasznosító a csónakhasználat lehetőségének biztosítására külön területi jegyet vagy kiegészítő jegyet hozhat létre.
30. A statikus horgászhely, a horgászcsónak (csónak esetében a partról is jól látható), folyamatos megvilágítása az éjszakai horgászat teljes időtartama alatt kötelező, kivételt képeznek a közvilágítással érintett parti horgászhelyek.
31. A horgászat során a hely jelölésére használt eszközöket, tárgyakat a horgászat befejezése után a vízből minden esetben el kell távolítani.
32. Folyóvíz jegén horgászni minden esetben tilos. Állóvíz jegén a lékhorgászat csak ott lehetséges, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket a horgászat befejezése után köteles jól láthatóan megjelölni.
33. Kijelölt szabadvízi fürdőhely (strand) területén – annak hivatalos nyitvatartási idejében – a strand üzemeltetőjének engedélye hiányában horgászni tilos.
IV. Halvédelmi és horgászetikai előírások
34. A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgász segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.
35. A horgászat gyakorlása nem járhat más horgászok indokolatlan veszélyeztetésével vagy zavarásával.
36. Horgászcsónak, horgászhajó használata csak megfelelő sebesség megválasztásával, más horgásztársak és víziközlekedők veszélyeztetése vagy zavarása nélkül történhet.
37. Ívási, szaporodási időszakban a part menti sávban a sebesség megválasztásánál minden horgász felelőssége a lerakott ikrák, kikelt ivadékok lehetőség szerinti megóvása.
38. A halnak indokolatlan sérülést, szenvedést okozni tilos.
39. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.
40. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, valamint a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapotának fenntartása.
41. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.
42. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.
43. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos.
44. A műcsali használatának kivételével a háromágú horog, a drótelőke – ideértve a kevlár, fluorokarbon, valamint a wolfram előkéket egyaránt –, valamint a vágóhorog csak akkor alkalmazható, ha annak használatát a helyi horgászrend nem tiltja meg.
45. A kifogott hal horgász általi bármilyen jelölése, csonkítása tilos. Csonkításon az uszonysugarak, bognártüske levágása, bemetszése, pikkelyek levétele vagy más, szándékosan okozott fizikai elváltoztatás értendő.
46. A hivatalos haljellel ellátott halak fogásának bejelentése, az adatszolgáltatás teljesítése a horgász és a halgazdálkodási hasznosító közös érdeke. E haljel eltávolítását, a jelölt hal kifogását (elvitelét) a halgazdálkodásra jogosult helyi horgászrendjében vagy horgászrendi kivonatában megtilthatja. Amennyiben a jelölt hal kifogása (elvitele) nem tiltott, abban az esetben a fogás bejelentése kötelező.
47. A drótszák (a törpeharcsa kivételével), valamint épített fém haltároló (ketrec) használata hal tartására tilos.
48. A horgászfotók elkészítésekor javasolt ügyelni arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktól sokkal érzékenyebbek.
49. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.
50. A legfontosabb a hal védelme. Ha a szakszerű, gyors fotózás és mérlegelés a fogás helyszínén nem biztosítható, akkor a megtartani nem kívánt halat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Tilos a halat fotózás és mérlegelés céljából bármilyen módon olyan helyre szállítani, ahol a fotózás és mérlegelés már biztosított lenne.
51. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási reflex) beindult.
52. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került, és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni. Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.
53. A halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében előírhatja adott halfajok esetében a standard testhossz papíralapú fogási naplóban történő feltüntetését is.
54. A megtartani nem kívánt halakról terítékfotó csak a horgászversenyek mérlegelésekor, illetve egyedi halgazdálkodási hasznosítói engedéllyel készíthető.
55. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni etikátlan és tilos.
V. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik
56. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével elismeri a horgászatra vonatkozó országos és helyi szabályok ismeretét és vállalja azok maradéktalan betartását. Tudomásul veszi, hogy köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre; róla – külön jogszabályi előírások figyelembevételével – a hivatásos halőr kép-, videó-, hangfelvételt készíthet; jogosulatlan horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett szabálysértés kapcsán kiszabott, véglegessé vált (jogerős) halgazdálkodási hatósági bírság vagy eltiltás esetén, illetve a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerül/kerülhet, illetve a területi jegy váltásától a maximum 5 évre eltiltható.
57. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó cselekmények; az eltiltás minimális és maximális mértéke: (lsd. a táblázatban)
Horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény (pl. nagy értékű lopás, orvhalászat, állatkínzás) elkövetése: 3-5 év
Halőri intézkedés végrehajtásának megtagadása, akadályozása: 3-5 év
Felső méretkorlátozás feletti hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete: 3-5 év
Eltiltás alatt álló személy jogosulatlan horgászata 1-5 év, de legalább az eltiltás idejének a duplája
Felső méretkorlátozás megsértése: 1-5 év
Darabszám-korlátozás megsértése: 1-5 év
Mennyiségi korlátozás megsértése: 1-5 év
Hal szándékos megcsonkítása: 1-5 év
Bármilyen horgászattal kapcsolatos adatszolgáltatásnál valótlan személyi adat közlése, rögzítése, horgászokmány meghamisítása, azon a személyi adatok módosítása: 1-5 év
Halgazdálkodási hatóság által megállapított szabálysértés az itt külön nem nevesített cselekmények esetében: 1-3 év, de legalább az eltiltás ideje
Hal jelölése, haljel vagy chip engedély nélküli eltávolítása: 1-3 év
A fogási napló vezetési szabályainak megsértése (beírt adatok meghamisítása, változtatása, hal beírásának elmulasztása): 1-3 év
Tilalmi idővel védett, vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása:1-3 év
Alsó méretkorlátozás megsértése: 1-3 év
Méretkorlátozással védett hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete: 1-3 év
Egyidejű horgászat és rekreációs halászat: 6 hónap-2 év
Horgászati tilalom alá eső területen vagy halfogási tilalom alatt horgászati vagy rekreációs halászati tevékenység végzése vagy annak kísérlete: 6 hónap-2 év
Egyéb, az OHR keretében rögzített tilalom megsértése 3 hónap-1 év
Egyéb, az OHR szabályain túli, a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrend vagy eseti hirdetmény keretében, illetve versenyszabályzatban meghatározott szabályszegés: 3 hónap-1 év
58. A Hhvtv. alapján a halgazdálkodási hasznosító saját szankcionálási jogkörében a területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást csak akkor alkalmazhatja, ha a szankciókat megalapozó cselekményeket és az azokhoz rendelt eltiltási mértékeket a helyi horgászrendje tartalmazza.
59. Az igazolt szabálysértéshez kapcsolódóan elpusztult vagy elpusztított hal kártérítési értékét a Vhr. 1. sz. melléklete szerinti halgazdálkodási érték, mint pótlási érték figyelembevételével a halgazdálkodási hasznosító jogosult a helyi horgászrendjében megállapítani, majd annak megtérítését előírni. A pontos értéket a mérlegelt súlyra számítottan, 1.000 Ft-ra történő kerekítéssel kell meghatározni és azt halgazdálkodási pótlási érték (pótdíj) befizetési jogcímen kell a horgásznak megfizetni. A pótdíj megfizetésétől függetlenül az elpusztult vagy elpusztított hal nem vihető el, így a horgász köteles azt – kérésére külön átadás-átvételi elismervény kölcsönös aláírása mellett – a halőrnek leadni.
60. A hal csonkítása, csonkítással járó jelölése esetén a pótdíj az elpusztított hal kártérítési értékével megegyező.
61. Az OHR alkalmazása keretében a területhasználatra, az egyes szolgáltatások igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre vonatkozó és a horgászetikára vonatkozó tilalmi előírások megszegése esetén a visszavonás, eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az 1 évnél rövidebb eltiltással szankcionálható szabályszegés alapján megindított halgazdálkodási hasznosítói eljárás indokolt esetben nem helyettesíti szakhatósági eljárás vagy feljelentés kezdeményezését.
62. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében, a horgászrendi keretek között dönt az eltiltás mértékéről. Az együttműködés, a halgazdálkodási pótlási érték megfizetésének vállalása, a szabályszegés jegyzőkönyvezett elismerése enyhítő körülmény.
63. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.
64. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás a kétszeresére, de maximum 5 évre emelkedik.
65. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.
66. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.
67. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, tagi jogkövetkezményeket.
VI. Záró rendelkezések
68. Jelen OHR a Mohosz Választmányának 2024. november 7-i határozatával került elfogadásra.
69. Az OHR a Mohosz hivatalos honlapján kerül közzétételre.
70. A horgászok támogatása érdekében a 20 hektárnál nagyobb vízterülettel rendelkező halgazdálkodási hasznosító köteles a helyi horgászrendben egy információs telefonszám közzétételére és annak legalább hétköznapokon, 8:00–16:00 között történő üzemeltetésére, illetve jogosult egy anonim ügykezelést biztosító bejelentői rendszer kezelésére.
71. A területi jegy kiadója, illetve a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezet mint jogi személy az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.
72. A horgászok a vízparton, horgászterületeken a halgazdálkodási hasznosító által elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.
73. A Magyar Horgászkártyához és az érvényes állami horgászjegyhez együttesen kapcsolódó horgász balesetbiztosítás feltételeiről a Mohosz ad tájékoztatást.
74. A Mohosz hivatalos magyar rekordlistájára szabályosan bejelentett és a szakértői bizottság által elfogadott, faj szerinti országos rekordnak vagy évi rekordnak számító példányok kifogói a Magyar Horgász magazinban meghirdetett horgászszövetségi elismerésben és jutalomban részesülnek.
75. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok és Mohosz választmányi határozatok, továbbá a helyi horgászrendek és az egyesületi fegyelmi szabályzatok előírásai és rendelkezései az irányadók.
Egységes horgászati szabályokat vezettek be a Dunára, a Tiszára és a Tisza-tóra. Részletek ITT.
Februártól használható az elektronikus fogási napló. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: freepik.com)
