A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a horgászok érdekképviselete mellett a haltelepítésekhez, a halőrzéshez és a vízpartok fenntartásához is hozzájárul. De hogyan működik a szervezet, és mire fordítják a horgászok befizetéseit?
Kapás Imre, a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetségének (Henosz) ügyvezető elnöke a Mohosz érdekképviseleti szerepéről és a horgászok befizetéseinek felhasználásáról beszélt egy friss videóban.
A szakember szerint a szervezet alulról építkező demokratikus rendszerként működik, amelyben az egyesületek és a tagszövetségek közreműködésével jutnak el a horgászok érdekei az országos döntéshozatal szintjére.
„Félmillióan nem tudunk odamenni a mezőgazdasági miniszterhez vagy a környezetvédelmi miniszterhez tárgyalni, hanem kell választanunk, megbíznunk olyan embereket, akik tudják képviselni az érdekeiket” – fogalmazott Kapás Imre a Mohosz közösségi oldalán megjelent videóban.
A Henosz ügyvezető elnöke tanáremberként a demokrácia működéséhez hasonlította a horgászérdekek képviseletét.
Mint elmondta, a horgászegyesületek szövetségekbe tömörülnek, amelyek küldötteket delegálnak a Mohosz közgyűlésébe. A választmány megválasztja a vezető tisztségviselőket, akik országos szinten képviselik a horgászokat.
Kapás Imre szerint ez a felépítés a parlament és a kormány működéséhez hasonlítható. A szervezet képviselői tárgyalnak, érvényesítik a horgászok érdekeit, és megvédik a tagokat. Mint hangsúlyozta, az érdekvédelem a Mohosz egyik legfontosabb feladata.
A szövetség közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint Magyarországon már több mint egymillió regisztrált horgász van, az aktív horgászok száma pedig félmillió körül mozog, ezért ekkora közösségnek erős, felkészült érdekképviseletre van szüksége. A helyi egyesületek és tagszövetségek tapasztalatait országos szinten is érvényesíteni kell.
Mire költi a Mohosz a horgászok pénzét?
A videóban a másik téma a horgászok befizetéseinek felhasználása volt. Kapás Imre szerint a halgazdálkodáshoz és a vízpartok fenntartásához szükséges feladatok ellátása megfelelő bevételek nélkül nem lenne lehetséges.
„Halat mindenki szeretne fogni, de hogyha bevétel nincsen, akkor nem tudunk halat venni, mert 1400 forintos kilós hal ár mellett kell, hogy legyen bevétel” – mondta.
Hozzátette, hogy a befizetések nemcsak a haltelepítésekhez szükséges forrásokat biztosítják, hanem az összefogás és az érdekképviselet fenntartását is szolgálják. Emellett a horgászszervezet jelentős állami feladatokat is ellát.
Kapás Imre elmondása szerint az ezekre a feladatokra befizetett pénzeket az állam gyakorlatilag visszajuttatja a horgászszervezethez, amely a mindennapi működés során is érzékelhető fejlesztésekre és eszközökre fordítja az összegeket.
„Ami pénzt mi befizetünk, azt gyakorlatilag visszakapjuk az államtól, és arra fordítjuk, amiket napi szinten tapasztal a horgász, hogy van fűkaszánk, van láncfűrészünk, van halőri terepjárónk, vannak halőreink” – részletezte.
A szövetség saját közösségi médiás bejegyzésében szintén a gyakorlati eredményeket emelte ki.
„A vízi élőhelyek megóvásához, helyreállításához és a horgászhelyek fejlesztéséhez pedig szakmai együttműködésre, elegendő pályázati forrásra és kiszámítható támogatásra van szükség. A fejlődésnek a vízparton is látszania kell: rendezett környezetben, megőrzött természeti értékekben és jobb horgászati lehetőségekben. Hogy legyen mit továbbadnunk a következő nemzedéknek” – írta a Mohosz.
Kapás Imre, aki több mint húsz éve horgászvezetőként dolgozik, az elmúlt másfél évtizedet különösen eredményes időszaknak tartja.
„Az utóbbi 16-15 évet egy akkora sikertörténetnek érzem, látom és tapasztalom, amihez nem is tudom, hasonlót tudnék-e az országban mondani. Én tudom, hogy honnan indultunk” – vélekedett.
Ismerd meg a Mohosz nyolctagú elnökségét ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünkön a Mohosz elnöksége, a kép forrása: Mohosz)
