A Jósva-patakban fogott egyapró halat L. D., de azóta sem jött rá, hogy melyik fajba tartozik.
A horgász ezért a Magyar Haltani Társaságtól (MHTT) kért segítséget a meghatározásban.
Az MHTT honlapján megjelentek szerint a hozzájuk eljuttatott fényképen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású.
Azt is írták, hogy a teste zöldes színű és orsószerű, pikkelyei nagyon aprók, oldalát halvány foltok díszítik.
„Ezek alapján a hal egy védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus), mégpedig egy színes, nászruhás példány” – állapították meg.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a korábban Phoxinus phoxinus tudományos néven ismert fürge cselle rendszertani helyzete jelenleg zavaros, állományai olyannyira elszigeteltek, hogy genetikai alapon több mint 20 fajt különítettek már el.
Az MHTT szerint feltehetően Magyarországon belül is több faj él, ezek közül a Phoxinus marsilii az északnyugati patakokból került elő.
A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, az ezzel kapcsolatos publikációk megjelenése a korábbi ígéretek szerint az év végén várható.
Sallai Zoltán Harka Ákossal közösen jegyzett Magyarország halfaunája című könyv második, átdolgozott és bővített kiadásában a következő olvasható a 10.000 forint természetvédelmi értékű fürge cselléről.
Ismertetőjegyek
Teste áramvonalas, orsószerű, oldalról enyhén lapított. Lekerekített orra rövid, hosszúsága körülbelül a szem átmérőjével azonos. Szája félig alsó állású és kicsi, szöglete nem éri el a szem elülső szélének vonalát. Hátúszójában és farok alatti úszójában egyaránt 6–8 elágazó sugár található. Pikkelyei nagyon aprók, gyengén ülnek a bőrben, és nem alkotnak mindenütt szabályos sorokat. Számuk a test oldalának hosszában 77 és 94 között változik. Oldalvonala nem teljes, rendszerint csak a test elején látható. A halak oldalát szabálytalan sötét foltok sora mintázza, ívás idején a hímek hástájéka élénkpirosra színeződik. Fejlett példányainak hossza 6–8, ritkán 10 centiméter.
Hasonló fajok
A fürge csellét a lekerekített, tompa orr, a nagyon apró pikkelyek, valamint az oldalát díszítő, olykor sötétebb, máskor világosabb, de azért észrevehető foltsor minden más halunktól megkülönbözteti.
Ezekre figyelve más hazai fajjal nem téveszthető össze.
Táplálék
Gyakran igen mostoha körülmények között, nagyon kis vízhozamú patakokban él, ahol a táplálékkínálat meglehetősen szűkös. Ezért aztán a vízi gerinctelen állatok mellett vízbe hulló rovarokat, algákat, sőt magasabb rendű növények hajtásait és magvait is fogyasztja.
Szaporodás
Április–májusban szaporodik. Ikráit a sekély vízzel borított meder köveire, kavicsaira rakja. Az ikraszemek 1,2–1,5 milliméter átmérőjűek, számuk 200 és 1000 között változik. Ivarérettségét 2 éves korban éri el.
Környezet
Áramláskedvelő faj, de kivételesen megtelepszik tiszta és hűvös vizű tavakban is. Nagyobb folyókon a pisztráng- és pérzónát jellemzi, a paduczónában még előfordul, de lejjebb nemigen.
Nálunk a középhegységi és dombvidéki patakok, valamint a kis folyók domolykózónája ad számára megfelelő élőhelyet.
Jelentőség
Erősen társas hajlamú hal, még a patakok szűkös vízterében is hajlamos rajokba tömörülni, bőséges táplálékot kínálva a pisztrángoknak, péreknek és domolykóknak. A hazai állomány fogyatkozóban van, számos korábbi lelőhelyén a fürge csellét már nem sikerült megtalálni. Európai viszonylatban sebezhető fajnak tartják, amely érzékenyen reagál a környezeti változásokra, és ez a hazai állományra is érvényes. Törvény által védett halunk, megőrzése azonban csak az élőhelyeinek védetté nyilvánításával képzelhető el.
Elterjedés
Eurázsiai elterjedésű őshonos fajunk, amely az Atlanti-óceántól egészen a Csendes-óceánig megtalálható.
Előfordulási adatok:
• Duna, Marcal, Ipoly, Ablánc-patak, Apát-kúti-patak, Asás-csatorna, Bernecei-patak, Bittva, Bükkös-patak, Cinca, Csarna-patak, Csángota-er, Csigere-patak, Dömösi-Malom-patak, Gerence, Grajka-patak, Hajagos, Horgas-ér, Kemence-patak, Keskenybükki-patak, Királyréti-patak, Kígyós-patak, Komra-patak, Körös-patak, Meleg-víz, Morgó-patak, Nagy-völgyi-patak, Pápai-Bakony-ér, Pilismaróti-patak, Rakottyás-árok, Répce, Szakony-patak, Szerdahelyi-patak, Szén-patak, Szölnöki-patak, Török-patak,
• Zala, Denke-patak, Eger-víz, Felső-Válicka, Gaja, Kiskomáromi-csatorna, Malom-tó (Tapolca), Pálosfai-patak, Séd, Szentjakabi-patak, Szentmihályfai-patak, Széplak-patak, Tapolca-patak, Váralja-árok, Vázsonyi-séd, Völgysegi-patak,
• Dráva, Kerka, Bajánházi-patak, Cupi-patak, Csesztregi-Kerka, Gyöngyös, Határ-patak, Kebele, Kerca, Medesi-patak, Pálosfai-patak, Rigócz-patak, Szabási-Rinya, Szentgyörgyvölgyi-patak, Turdi-patak, Vasas-Belvárdi-vízfolyás,
• Bódva, Hernád, Bózsva, Csenkő-patak, Csörgős-patak, Gönci-patak, Jósva, Kemence-patak, Kövecses-patak, Kulcsár-völgyi-patak, Ménes-patak, Rédei-Nagy-patak, Sas-patak, Vajla-völgyi-patak,
• Tengerszem.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
