Újabb akadály hárult el az ólmot tartalmazó horgászeszközök uniós korlátozása elől, de a pecásoknak nem egyik napról a másikra kellene mindent kidobniuk a ládájukból.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága június 23-án, kedden leszavazta azt a kifogást, amely megakaszthatta volna az ólmot tartalmazó horgászeszközök korlátozásáról szóló javaslatot.
Ez a mostani ügy friss fejleménye: a folyamat nem most indult, de a júniusi bizottsági döntéssel továbbmehet az uniós szabályozási eljárás.
A tervezet elsősorban az ólmot tartalmazó horgászsúlyok, műcsalik és egyes szerelékek értékesítését érintené az Európai Unióban. Vagyis jelen állás szerint nem arról van szó, hogy a horgászoknak azonnal tilos lenne használniuk a már meglévő ólmos felszereléseiket.
A történet korábban, április 29-én vett komolyabb fordulatot, amikor a tagállamok képviselőiből álló REACH-bizottság kis többséggel elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az ólmot tartalmazó horgászeszközök korlátozásáról.
A REACH az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó szabályozási rendszere. Ennek keretében lehet korlátozni olyan anyagok forgalomba hozatalát vagy használatát, amelyek kockázatot jelenthetnek az egészségre vagy a környezetre.
A jelenlegi kompromisszumos szöveg az Európai Horgászcikk-kereskedelmi Szövetség (European Fishing Tackle Trade Association, EFTTA) tájékoztatása szerint az ólomtartalmú horgászeszközök forgalomba hozatalát, vagyis értékesítését korlátozná.
Fontos részlet, hogy a szabadidős horgászatban használt ólmos eszközökre vonatkozó uniós használati tilalom a mostani szövegben már nem szerepel. Használati tilalom a kompromisszumos tervezet szerint csak a kereskedelmi halászatra vonatkozna. A horgászokat ennek ellenére érintheti a változás, mert ha a szabályozás ebben a formában életbe lép, bizonyos ólomtartalmú horgászeszközök fokozatosan eltűnhetnek a boltokból.
A tervezet több átmeneti időszakkal számol.
Az ólomtartalmú horgászhuzalok és az úgynevezett drop-in sinkerek értékesítési tilalma 6 hónap után lépne életbe.
Az 50 grammos vagy annál könnyebb horgászsúlyok és műcsalik esetében 3 év, az 50 grammnál nehezebb, de 1 kilónál nem nagyobb súlyok és műcsalik esetében 5 év lenne az átmeneti idő.
Az 1 kilónál nehezebb horgászsúlyokat a jelenlegi tervezet nem korlátozná, mert az indoklás szerint ezek lenyelése nem jelent kockázatot a madarakra.
A szabályozás azokra a termékekre vonatkozna, amelyek legalább 1 százalék ólmot tartalmaznak.
Kivételek is lennének. A tervezet alapján a 3 százaléknál kevesebb ólmot tartalmazó rézötvözetből készült műcsalik, valamint a 0,06 grammos vagy annál könnyebb sörétólmok bizonyos feltételekkel mentesülhetnek a korlátozás alól. Utóbbiakat csak kiömlésbiztos és gyermekbiztos csomagolásban lehetne értékesíteni.
A javaslat címkézési és tájékoztatási kötelezettséget is előírna az átmeneti időszakban. Ez azt jelentené, hogy a vásárlókat a boltokban, online értékesítésnél és a csomagoláson is figyelmeztetni kellene az ólmot tartalmazó termékek kockázataira.
A horgász- és horgászipari szervezetek ugyanakkor nem elégedettek a kompromisszummal.
Az EFTTA és a horgászokat tömörítő European Anglers Alliance (EAA) közös álláspontja szerint az értékesítési tilalom önmagában nem elég. Szerintük használati tilalom nélkül a régi ólmos eszközök még sokáig használatban maradhatnak, emellett kiskaput jelenthet az otthoni ólomöntés, az illegális import és a hamisított termékek megjelenése is.
A két szervezet ezért azt szeretné, ha az uniós szabályozás nemcsak az értékesítést, hanem a szabadidős horgászatban történő használatot is rendezné.
A mostani júniusi fejleményről a BirdLife International adott ki közleményt. A BirdLife egy nemzetközi természetvédelmi ernyőszervezet, amely elsősorban madárvédelmi és élőhelyvédelmi ügyekkel foglalkozik.
A szervezet üdvözölte, hogy az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában nem ment át a korlátozási javaslat elleni kifogás. A BirdLife szerint évente mintegy 4800 tonna ólom kerül a környezetbe horgászeszközökből, az ólom pedig az élővilágra és az emberekre is veszélyes.
A természetvédők érvelése szerint az elvesztett vagy vízben maradó ólmos horgászeszközök különösen a vízimadarakra jelenthetnek kockázatot, mert azok táplálkozás közben lenyelhetik az apró ólomsúlyokat.
A horgászszervezetek és a természetvédők tehát más oldalról közelítenek a kérdéshez, de abban nincs éles vita, hogy az ólom környezeti kockázatot jelent. A fő ütközési pont inkább az, hogy a szabályozás csak az értékesítést korlátozza-e, vagy a használatot is.
Az ólmos horgászeszközök alternatívájaként Európában már több anyag is terjed. Az EFTTA összefoglalója szerint ilyen lehet például a vas, a kő, az üveg és a volfrám, miközben egyes más anyagokat, például a cinket, az ónt és a rezet környezetvédelmi szempontból szintén kritikusan kezelnek.
A végleges jogi szöveg ugyanakkor még nem jelent meg, ezért a részletek változhatnak. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ólmos horgászeszközök ügye újra az uniós döntéshozatal fontos témái közé került, és a következő hónapokban eldőlhet, milyen átmenetre kell készülniük a gyártóknak, a kereskedőknek és a horgászoknak.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
Nyitókép: illusztráció
